A MOL Rt a kenõanyag fejlesztési programjában kiemelt figyelmet fordít a mezõgazdasági gé-pek kenési igényeire. A termékválaszték karbantartása során...
Hagyományosan ismert, természetes borból készített termékcsoport a likõrborok kategóriája, amelynek újabb jelölésére használják az EU-ban is elfogadot...
A fajták megválasztásánál alaposan gondoljuk át a termesztési célt, a fogyasztók ( a család és a piac) igényét, az ökológiai és az ökonómiai tényezõke...
Napjainkba egyre több vadon termô gyümölcs kerül termesztésbe. Például a magasbokrú áfonyát kb. csak 50 éve termesztik, a rózsa napjainkban válik nagy...
A vöröshagymát a piac egész évben, folyamatosan, közel azonos mennyiségben igényli. A dughagymás illetve a tavaszi vetésû egyéves termesztés július vé...
A spenót / Spinacea oleracea L./ az egyik legrégebben termesztett zöldségnövény, a Közel-Keleten már a VIII-IX. században perzsa fû néven ismerték és...
A földalapú növénytermesztési támogatás bevezetése nagyban segíti a vetõmagtermesztést, ugyanis a növénykultúrák ill. szántóterület figyelembevételéve...
Az õszi búza talajmûvelési rendszere Az õszi búza talajmûvelési rendszerérõl már sokan, sokféle irányból közelítve írtak. Ez az a tétel, amelyet az A...
Nyáron gyakoriak a kutyákon jelentkezõ különféle bõrelváltozások. E cikk keretei között szeretnék segítséget adni a probléma felismeréséhez, illetve m...
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.