a „Csökkentett energiaigényû, környezetkímélõ növénytermesztési technológiák” alprogramban történõ részvételre Az EURO-ÖKO FARM PROJEKT 2002. I. félé...
A feltett kérdésre az állattenyésztõ társadalom többsége valószínûleg határozottan rávágná: „Igen, de ennek megvitatásával nem is érdemes az idõt fecs...
A magyar állatorvosi kar elsõ ízben találkozott azután, hogy a parlament tavaszi ülésszakán elfogadta az állatorvosi törvény módosítását. Az újonnan e...
A közelmúltban látott napvilágot a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési miniszter több, az egyes mezõgazdasági termények és vágóállatok irány-, interve...
A mai gazdasági környezetben – amikor egyik napról a másikra tûnnek el és keletkeznek új vállalkozások –, ritkán lehet olyan céggel találkozni, amelyi...
A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési miniszter 2001. október 11-i vonatkozó rendeletében meghatározta a 2002. évi termésû élelmezési célú búza garant...
A másodvetésû élelmiszernövények között jelenlegi volument meghaladó jelentõséget, vetésterületet érdemelne a tarlóburgonya termesztés. A csekély érde...
1. A komposztok kedvezõ hatása a talajokra A komposztálás során a szerves anyagok mikroorganizmusok segítségével stabilizálódnak Ennek a folyamatnak...
Igénylõ: Mezõgazdasági termelõ, regisztrált integrátor Támogatás célja: A cukorrépa termesztés minõségének javítása Általános feltételek: Cukorgyár és...
„csak az a gazda termeljen cukorrépát, aki e növény igényeit ki tudja elégíteni, (…) mert cukorrépát vagy jól kell termelni, vagy sehogy.” Követendõ...
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.