A mezõgazdasági termelõ a szántó, a kert, a szõlõ, a gyümölcsös és a gyep mûvelési ágban felhasznált gázolaj után a jövedéki adó visszatérítést munkaf...
A Veszélyelemzés és Kritikus Szabályozási Pontok rendszere (a továbbiakban: HACCP) egy olyan tudományosan megalapozott rendszer, mely az élelmiszerek...
Miután a szarvasmarha egyet ellõ állat, nagyon fontos, hogy a megszületett utódokból mind több szakszerûen felnevelt tenyészállat, a hízóanyagból pedi...
Igénylõ: Regisztrált apaállat elõállítója, tenyészbika esetén annak vásárlója Tenyészkan vásárlás esetében: a helyi önkormányzat. Támogatási forma: A...
Megfelelõ tárolóhelyek hiányában a takarmányok 20-40 %-os (esetenként teljes) veszteségével (rothadásával) kell számolnunk. Romlott takarmány etetésév...
Bevezetés Az állatállomány betegségek, járványok elleni védelme alapvetõ fontosságú gazdasági érdek. Hazánkban számos, nagy állatlétszámmal üzemelõ ál...
Bevezetés A sertéshúsban észlelhetõ idegen szagok közül leggyakrabban az ivari szaggal („kanszag”) találkozunk. Az ivari szaggal az Agro Napló 2001. o...
Célunk, egészséges, fertõzõ betegségektõl mentes állatok felnevelése, amelyek a késõbbi életkorban (a hasznosítási iránynak megfelelõen) genetikailag...
BevezetésA húshasznú tehéntartás kapcsán a szakemberek általában megjegyzik, hogy itt az egyetlen hozam a borjú. Így a relatíve alacsony termelési ért...
A szarvasmarha tenyésztésben a borjú az egyik legfontosabb tényezõ, mivel e faj vemhességi ideje hosszú (285 nap), és általában csak egy borjút hoz a...
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.