A borok palackozásával lehet legtovább megõrizni azt a kedvezõ állapotot, melyet a kezelési és érlelési módokkal biztosítottunk. Ma már viszonylag kön...
A faj elterjedése A Rosaceae családba tartozó Prunoideae alcsalád, Prunus alnemzetségében található az Armenica fajcsoport. Ide tartoznak az alábbi i...
Június-júliusban nagy figyelemmel kell végezni a szõlõ növényvédelmi munkáit. A vegyszeres védekezést a betegségek kórfolyamatának, a kártevõk életmód...
Az évi 500-600 mm csapadékból a zöldségnövények tenyészidõszakában (márciust-áprilistól szeptemberig) mindössze 250-350 mm hullik le, ami a legtöbb fa...
A történelmi múltba tekintve mindegyik nagyobb emberi kultúra kipróbálta a természeti erõforrások feletti erejét és lehetõségeit. Az ismeretlen és h...
A zöldtrágya olyan szerves trágya, amikor egy növényt azért termesztünk, hogy virágzás vagy bimbós állapot elõtt teljes tömegében a talajba keverjük....
A másodvetés a kettõstermesztésnek az a módja, amikor két fõnövény közé (pl. õszi árpa után tarlóburgonya, majd a következõ évben kukorica kerül) visz...
A növényvédelemrõl szóló 2000. évi XXXV. törvény és annak végrehajtására kiadott 7/2001. (I. 17.) FVM sz. rendelet szerint az amerikai kukoricabogár (...
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.