A kukorica természetes szárítása A természetes légszárítás egy energiatakarékos szárítási módszer, amely különösen jól illeszthető a hazai időjárási...
Baromfifajtáink közül a tyúkfélék azok, amelyeket nagyüzemi szinten kétféle hasznosítással tartunk. A tartás célja lehet hús-, vagy tojástermelés (ill...
Régi és megoldatlan probléma a baromfitenyésztésben az állományok azonosítása, származásának ellenőrzése, ami különösen azokon a piacokon okoz nagy go...
A mezőgazdasági erő- és munkagépek egyik legfontosabb szerkezeti része a járókerekek gumiabroncsa. A gépek teljesítményének kedvező kihasználása érdek...
A kérődző állatállomány takarmányellátásában a jó minőségű tömegtakarmányok, kukorica szilázsok nélkülözhetetlenek. A kérődző állatállomány termelési...
Legfontosabb kenyérgabonánkat, az őszi búzát, a hazai szántóterület közel egynegyedén – évente 1,1-1,2 millió hektáron – termesztjük. Ezen jelentős te...
Az állattartó telepeken a legkülönfélébb élőlények — köztük a kártevők is — megtalálják a táplálkozásukhoz és szaporodásukhoz szükséges életfeltételek...
Az õszi káposztarepce a napraforgó után a legjelentõsebb olajipari növényünk. Vetésterülete az elmúlt harminc évben 50-170 ezer ha között változott és...
A hazai repcetermesztés területi növekedésével egy időben felerősödve jelentkeztek a növényvédelmi problémák. A tenyészidőszakban várhatóan kialakuló...
Az elmúlt évben súlyos terméskiesést okozott a paprikán és a paradicsomon termésfoltosodás, fóliák alatt is (kőgyapoton) tömegesen jelentkezett a csúc...
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.