A kapásnövények közül hazánkban legnagyobb területen a kukoricát és napraforgót termesztjük. Mind gazdaságossági, mind pedig szakmai szempontból kieme...
Melyik állattenyésztõ vagy takarmányos ne ismerné a szóját, mint takarmány alapanyagot, vagy mint fehérjehordozót? Aki ma Magyarországon sertést vagy...
Az állattartás kellemetlen és gazdasági kárt is okozó velejárója a különféle legyek megjelenése a környezetben. A légyfajok egyaránt zaklatják a zárt...
Ivarzás-serkentés természetes úton A mai modern árutermelõ telepeken általában 42 napos szaporítási ritmust, ún. ciklikus szaporítást alkalmaznak, am...
A holland kormány már az Európai Unió tojótyúktartásra vonatkozó szabályozását megelõzõen támogatta a ketreces tojótyúktartás átalakítását alternatív...
A húshasznosítású bikaborjakat és a továbbtenyésztéshez nem szükséges üszõborjakat a választás után a tej- és kettõs hasznosítású állományokból szárma...
A talajerõgazdálkodás, a tápanyaggazdálkodás általános célja a legtöbb termesztett növény esetében régóta ismert, és jelenleg is érvényes. A talajba...
A gyümölcsösök tápanyagellátása széleskörû összefüggésrendszert képez. A részletek reálisabb tárgyalásakor jó szempont, ha az egészen belül az aktuáli...
Általánosságban elmondható, hogy a zöldségtermesztésben a talajok jobban el vannak látva tápanyaggal, mint a szántóföldi növények esetében. A legjobb...
Miután megismertük az öntözendõ terület ökológiai viszonyait (a növénytermesztési tér vízgazdálkodási sajátosságait, amelyek részben már leszûkítik az...
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.