A továbbiakban szeretnénk bemutatni egy olyan gyártási eljárást ami nem ismeretlen de nálunk igen kevés publicitást kapott, pedig jobban belegondolva...
A nyers tej minõségi kezelésének feltételeit a földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, valamint az egészségügyi, szociális és családügyi minisz...
A növényvédelemrõl szóló 5/2001.(I. 16.) FVM rendelet, illetve az ezt módosító 81/2003. (VII.9.) FVM rendelet kötelezõen elõírja a növényvédõ gépek tí...
Az elmúlt év szélsõségesen száraz idõjárása, szinte az ország egészét sújtó aszály – sajnos – ismét bebizonyította, hogy a szántóföldi és kertészeti n...
Magyarországon a szálastakarmányok döntõ többségét a gyep és a lucerna adja. A lucernát az állattenyésztés igényeitõl függõen, ill. a kismértékû takar...
A mezõgazdasági termelésen belül – akár állattartás, akár növénytermesztés, vagy majori munkák területein – mindig megfogalmazódik az anyagmozgatási r...
A mezõgazdaság jövõje elképzelhetetlen egy kompatibilis interfész nélkül, amellyel összekapcsolhatjuk a traktort, a fedélzeti számítógépet és a munkag...
A baromfi, mint minden egyéb gazdasági állat, takarmányozásának fõ célja az elõállítandó ál-lati termék, jelen esetben a tyúktojás, mennyiségének és m...
Néhány hetes korig a borjú vitaminszükséglete hasonló az együregû gyomrú állatokéhoz, ezért a tejpótló borjútápszerek vitamintartalmának megállapítása...
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.