A „Magyarország Kultúrflórája” sorozat bemutatásával az Agro Napló hasábjain azért foglalkozunk, mert szeretnénk, ha a lap tisztelt olvasói a sorozat...
Az Agro Napló ezt megelõzõ számában részletesen szóltunk a gyomnövények terjedésérõl. A lakosságot, illetve mezõgazdasági szakembereinket a címben sze...
A kalászos gabonaféléket 1,1–1,2 millió hektáron termesztik hazánkban. A legnagyobb részarányt az õszi búza képviseli, de ebbe a csoportba tartozik év...
Jelentõsége A mézontófû (facélia, méhvirág, hernyóvirág) Európa viszonylag új kultúrnövénye. Leginkább mint méhlegelõ jelentõs, de takarmányként, dísz...
A söripar minõségi igényei szigorúak és speciálisak. A sörgyártás céljára termesztett árpának tulajdonképpen a csírázás, tisztaság, nedvességtartalom,...
Az ökológiai mezõgazdálkodás egyik alapvetõ tényezõje lehet a vetésidõ, amely a termésmennyiség és -minõség kérdésén túl a termés biztonságát is jelen...
Jelen pillanatban még nem tudhatjuk, hogy száraz, vagy vizes tavaszunk lesz. A tárolt és az érkezõ csapadék mennyisége–eloszlása döntõ mértékben befol...
E cikk írásakor még messze vagyunk a 2005. év tavaszi vetés feladataitól. Ezért elnézést kérek, ha a 2004. évi vetõmag-elõállításról, a 2005. év igény...
Az elmúlt év kedvezõ idõjárása szinte valamennyi szántóföldi növényünk rekordtermését eredményezte. Ez nemcsak a kultúrnövények vegetációs idõszakában...
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.