A házinyúl energiára eszik, magasabb energiaszintû takarmányból kevesebbet, alacsonyból többet fogyaszt, ezért elvileg az elhízásnak kicsi az esélye.
A magyar mezõgazdaságban és takarmánygyártásban dolgozók számára a Környe név egy nagy hagyományokkal rendelkezõ, már a 1960-as évek közepétõl premixe...
A juhok tartási, takarmányozási módszerei épp olyan különbözõek, mint a tartott fajták. Az elmúlt század közepén a juhtartás egyik fõ terméke még a gy...
A két fõbb juhtermék, így a gyapjú és a juhhús gazdasági jelentõségében az elmúlt évszázadoktól napjainkig jelentõs változás következett be.
A Murska gépcsalád berendezéseivel az üzemi adottságokhoz igazodva, megfelelõ teljesítmény mellett, biztonságosan elvégezhetõ a különbözõ termények ro...
Napjainkban kiemelkedõ fontosságú, hogy olyan takarmányozási technológiákat alkalmazzunk, amelyek egyrészt megfelelnek a szigorúbb takarmány-minõségbi...
BEVEZETÉS A takarmányozásban elterjedt gyakorlat a különbözõ élõsejtes élesztõkészítmények és elölt (élõ vagy életképes szervezeteket nem tartalmazó)...
Akinek családi háza van, pihenõ- vagy hobbikertje, gyeppel borított pályán sportol, szeret kikapcsolódás, rekreációs tevékenység közben a „zöldben len...
A növénytermesztés „õskorában” a növények betegségei ellen a két leginkább használt anyag a kén és a réz volt.
Az iparszerû állattartás terjedésével (lásd még: AGRO-NAPLÓ, 2004. január-február) egyidejûleg a specializáció is lezajlott a szarvasmarha-tenyésztésb...
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.