Mindannyian tudjuk, milyen jelentõs a tejelõ tehenészetekben az üszõnevelés fontossága. Itt nem csak az üszõk takarmányozásáról, de elhelyezésükrõl, v...
Az elmúlt évben 15 000 tonna kukoricát tartósítottunk szerves savas kezeléssel több, mint 20 gazdaságban. A roppantásos technológiát választó üzemek d...
A betakarított terményekben a növények természetes biológiai folyamatai nem állnak le azonnal, csak nagymértékben lelassulnak. Ennek során a takarmány...
A nedves etetés elõnyeit mindenki jól ismeri, mégis haboznak kihasználni ezt a táplálási formát pár nem egészen körvonalazott probléma, valamint a köl...
A legújabb hazai és nemzetközi kísérleti eredmények felhasználásával táblázatokba foglaltuk a különbözõ korú és hasznosítási típusú sertések táplálóan...
Azt gondolhatnánk, hogy a 2012-es EU-s ketreces tojótyúktartás betiltása után következõ idõszakra kész forgatókönyvek állnak rendelkezésre. A helyzet,...
Fülesd Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található település. A község apraját-nagyját beleszámolva 486 fõ a lakosainak száma, és mindössze 10%-a rendel...
A P. Z. S. Vállalkozást 1992-ben Patkós Zsigmond egyéni vállalkozó hozta létre. A vállalkozás kezdetben magyar görgõsláncok és kereskedelmi hûtõberend...
Az elmúlt évek nem sok örömet jelentettek a szõlõtermesztõknek. A 2002–2003. év rendkívül hideg telei után sok helyen nem a jó termés elérése, hanem a...
Tapasztalataim a szõlõ levéltrágyázásával Állókultúráink közül talán a szõlõ az, amely leginkább igényli a megfelelõ és rendszeres mikroelempótlást.
Ha nem érkezik nagyobb mennyiségű csapadék a magyar földekre, annak komoly következményei lesznek a kukoricatermésre nézve.
Több kutatás igazolja, hogy a túlzott műtrágyahasználat, valamint a nem megfelelő talajerő-gazdálkodás és talajművelési gyakorlatok jelentős károkat okoznak.
A növényeknél is vannak fertőző betegségek, amelyek terjesztésében nagy szerepet játszanak a vírusvektorok.
Magyarországon több mint 22 800 tonna halat termeltek a tógazdaságokban, ami több mint 16%-kal haladja meg az előző évi mennyiséget.
Megjelent az agrárminiszter rendelete a madárinfluenza megelőzése érdekében a víziszárnyas ágazatnak nyújtott csekély összegű támogatásról.
Az utóbbi évek különös kihívások elé állították a repce termesztőket. Míg 10 évvel ezelőtt a termésszint növelése állt a középpontban, mára a termésbiztonság, a kockázatok minél jobb kezelése és ezek által a gazdaságos termesztés fenntartása a célkitűzés.
