A nyár végi vetési idõszakban (augusztus vége–szeptember eleje) a repce, míg az õszi vetési idõszakokban (szeptember közepe–október vége) az õszi kalá...
A zöldtrágyázás során a többnyire gyors növekedésû és nagy mennyiségû biomasszát adó növényeket abból a célból termesztjük, hogy a zöld részeket a tal...
Hektáronként 120–220 kg többlet betakarított kukorica a kombájn magtartályában
A hígtrágya az almozás nélküli állattartás jellegzetes, folyékony halmazállapotú mellékterméke.
A komposztot már a rómaiak is ismerték.
A kén fontos növényi tápanyag, noha a makroelemek (mezoelemek) közé sorolják, a nitrogénnél a foszfornál és a káliumnál lényegesen kevesebbet halmozna...
A növénytáplálás célja a növények tápanyagigényének kielégítése környezetkárosítás nélkül, a gazdaságos és jó minõségû termés eléréséhez.
Elõzõ publikációnkban bemutattuk a keleti kecskeruta termesztésének rövid történetét, gazdasági értékét, az általunk kísérletekben szereplõ „Nesterka”...
Mielõtt a legújabb hazai, és így az Európai Közösségben is forgalmazható, köztermesztésre engedélyezett õszi búza fajtákat kísérleti eredményeik tükré...
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.
