Készüljünk a szántásra (x)
A megfelelõ eke kiválasztása az õszi talajmunkákra elsõ pillantásra könnyûnek tûnik, érdemes azonban még a legnagyobb tapasztalattal rendelkezõknek is...
A megfelelõ eke kiválasztása az õszi talajmunkákra elsõ pillantásra könnyûnek tûnik, érdemes azonban még a legnagyobb tapasztalattal rendelkezõknek is...
Õszi alapmûvelési munkálataink során az idõjárási körülmények – gondoljunk csak mindennapjaink száraz és kemény talajaira – befolyásoltsága mellett a...
A növénytermesztési tarlómaradványok (pl. gabonaszalma, repceszalma stb.), a betakarítás utáni álló szárak (pl. napraforgó-, kukoricaszár stb.) a szõl...
Szakmai eszmecserékben, ha szóba kerül a növényi sorrend, gyakran a vetésváltási módozatokról, mint vetésforgókról beszélnek.
Az egyik legkedveltebb és legrégebben termesztett zöldségnövényünk az uborka, melyet zömmel nyersen fogyasztunk saláta vagy savanyúság formájában.
Az állattenyésztésben keletkezõ szerves anyagok az emberiség által régóta ismert és hasznosított értékes trágyák.
Magnéziumhiány viszonylag gyakran fordul elõ gabonaféléknél.
A hatékony növénytermelés korszerû termesztéstechnológiával, ezen belül tudományosan megalapozott tápanyagellátással valósítható meg.
STELA – egy jól csengõ nevû német gabonaszárító berendezés, amelybõl 120 db épült hazánkban az elmúlt 10 évben, így dominál a hazai piacon
A nemzetközi szaksajtó tekintélyes képviselõi elõtt mutatkozott be a Claas cég számos újdonsággal Magyarországon, Bükfürdõn július második felében.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.