A gödöllõi Szent István Egyetem évek óta mûködõ Növénytermesztési Tanüzeme, illetve Tangazdasága áprilistól a tevékenységükhöz igazított Növénytermesz...
Magyarország területének mintegy felén, kb. 4,5 millió hektáron folyik szántóföldi növénytermesztés.
A burgonya minõségét, tárolhatóságát jelentõsen befolyásolják a betakarítás körülményei, ezért annak szakszerûségére nagy figyelmet kell fordítani.
Számos új lehetõséget nyitott meg a tervezõmérnökök számára a különleges minõségû, nagy szilárdságú acélok alkalmazása, amelyek elterjedése nagyfokú t...
A burgonyában elõforduló zárlati baktérium kórokozók és az alkalmazandó növény-egészségügyi elõírások
Annak ellenére, hogy a burgonya egyik legfontosabb tápláléknövényünk, s hogy termesztésének régi hagyományai vannak hazánkban, a termésátlagok mélyen...
Az EU-csatlakozás után kiszélesedõ és kiélesedõ piaci verseny következtében – hosszabb távon – piacvesztésre számíthatunk az õszi felszedésû és tárolt...
Szomorú sokadszorra is leírni, de a hazai burgonyatermesztés hosszú évek óta elhúzódó válságban van.
A 90-es évek közepéig a kalászosok gombaölõ szer piacát lényegében az azolok csoportjába tartozó hatóanyagok és kombinációik uralták.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.
