Ifjú Lajkó Ferenc és családja több mint két évtizede foglalkozik asztali szőlővel dunaföldvári gazdaságukban. Földváron mélybe gyökerező múltja, hagyo...
Hazánkban egyre gyakoribbak az aszályos évek, melyek nem biztosítják már a szőlő számára sem a normális terméshozamához elengedhetetlenül szükséges, t...
Hazánkban a 2015. évi föld- és vetésterület adatai alapján az összes termőterület 1,1 százalékát, míg az összes mezőgazdasági területnek – mely magába...
Sokáig tartotta magát az a vélekedés, mely szerint a szőlő képes alultáplált állapotban is „elfogadható” mennyiségű termést adni, amennyiben a többi m...
A csemegeszőlő a legkedveltebb gyümölcsünk egyike. Az étkezési szőlő érési ideje augusztus első napjaitól kezdődik, ami kitart október közepéig, végéi...
A traktor üzemeltetésű szálastakarmányok rendre vágására használatos kaszaszerkezetek legelterjedtebb típusai az oldalvágó kaszák. Az első valamennyir...
A szemenként vető gépeken a vetés ellenőrzésére, a magkihagyások, ill. kettős vetések kontrollálására, valamint magszámlálásra, ill. hektáronként elve...
Az előző Agro Naplóban megfogalmazott várakozásainknak megfelelően az USA-ban márciusban elmaradt a kamatemelés, az Európai Központi Bank pedig kamato...
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.
