A RAPOOL nemesítése új megoldásokat kínál a klímaváltozás kihívásaira (x)
A hazai repce-vetésterület az elmúlt két évben csökkent, ami részben a klímaváltozással, részben pedig a növényvédelmi technológiában bekövetkezett me...
A hazai repce-vetésterület az elmúlt két évben csökkent, ami részben a klímaváltozással, részben pedig a növényvédelmi technológiában bekövetkezett me...
2 évvel ezelőtt a KWS sikeresen vezette be az INITIO brandet, a KWS vetőmag technológiáját az európai kukoricapiacra és most a hazai repcepiacon is me...
A napjaikban egyre sűrűbben bekövetkező növényvédő szer hatóanyag visszavonások elérték az állományszárítás, deszikkálás területét is. A diquat hatóan...
Meddig jó ÖNNEK AZ ASZÁLY? Mert növényei és a talaja unják már nagyon!
Kicsit képzavarnak, esetleg badarságnak tűnik a főcím, de amennyiben pl. a kalászos csávázásra, annak előnyeire gondolunk, akkor talán érthető a válas...
„A szőlőperonoszpóra 141 éve jelent meg Magyarországon és ma már az ellene való védekezés nélkül elképzelhetetlen a szőlő növényvédelme. … A szőlőpero...
A tavaszi magágykészítéseket a márciusi „tél” megviccelte. A természet később ébredt, így a földek kevésbé melegedtek fel, és az őszi kalászosok is mi...
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.