A lombtrágyázásra eddig mint kiegészítő jellegű tápanyag-utánpótlási formára tekintettünk, mellyel az átmeneti tápanyaghiányok gyorsan és hatékonyan m...
A növény szája a gyökere. A lombtrágyázás egy végső eszköz, hogy kigyensúlyozzuk a naprafogó tápelem-ellátottságában mutatkozó kisebb hiányosságokat....
Napraforgóban a legjelentősebb termésnövelő növényvédelmi tényező a kórokozók elleni védelem. A leghatékonyabb megoldáshoz ismernünk kell a kórokozók...
Az élelmiszerekkel és takarmányokkal szembeni fokozott igény, a nem várt nemzetközi események, valamint az azok okozta árnövekedés szükségszerűvé tesz...
Kezdődik a vegetációs időszak és máris számos káreseményt – aszály, fagy, vihar – kellett egyes gazdálkodóknak elszenvedni. Ezek ráirányítják a figyel...
2022 őszére sosem látott magasságokba emelkedtek a betakarítandó napraforgó kötési, eladási árai. A napraforgó-termesztési kedv ezzel arányosan nőtt,...
A sekély talajművelés egyre fontosabb lesz a csapadékszegény időjárás következtében. A tarlóhántás és tarlóápolás ill. a felszín feketén tartását csak...
A repce az a növényünk, amely 10 hónapot tölt a szántóföldön, de a fennmaradó két hónapban is gyakran megfordul a gondolataink között. Például, amikor...
A COMBI-PROTEC csalitechnológiát korábban csak viszonylag szűk meggy-, cseresznye- és diótermelői kör ismerte. Legnagyobb várakozással a cseresznyeleg...
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.
