Az AKI által készített tanulmány rávilágít, hogy a német diszkontláncok főleg otthonról, magasabb feldolgozású termékekkel szorította háttérbe a magyar gazdálkodásokat és vállalkozásokat. A két diszkontlánc üzletpolitikájának alappillérje, hogy Németországban gyártott termékeket hoz forgalomba, saját márkanéven.

Mindkettejükre jellemző, hogy a költségtakarékosság miatt a kockázatos és drága befektetéseket szívesen elkerülik. Ezért jelentek meg sok esetben csak az uniós csatlakozást követően a volt szocialista országokban, így hazánkban is. Így várta ki például az adminisztratív és bürokratikus akadályok, illetve a vámok leomlását a Lidl Szlovákiában vagy Magyarországon.

A piaci megjelenést viszont azonnal agresszív terjeszkedés követte, amit szemléletesen igazol, hogy a német élelmiszer-kivitelből egyre nagyobb szeletet hasítanak ki a kelet-európai országok: a két lánc megtelepedését követő években Lengyelország részaránya 2,9, Csehországé 1,6, hazánké pedig 1,2 százalékkal növekedett a legfontosabb német élelmiszeripari termékek exportjában. Eközben a nagy európai országok részesedése jelentősen visszaesett, Franciaországé 3,8, Spanyolországé 2,2, Nagy-Britanniáé pedig 1,9 százalékkal - írja a HírTV online.