Rangos Agrárdíjak az Agrárszektor 2025 konferencián!
A Portfolio Csoport az idén 13. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A decemberi rendezvényen immár 11. alkalommal adjuk át tíz kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.
Nevezzen Ön is szeptember 15-ig!
Fontos szempont Magyarország szuverenitásának megőrzése az állattenyésztésben - hangsúlyozta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter egy tudományos tanácskozáson. Lényeges, hogy a jövőben ne csak a külföldön kitenyésztett hibridfajták intenzív termelése jellemezze a magyar mezőgazdaságot. Az új uniós szabályozások sok tekintetben szabadabb mozgásteret adnak, az így jobban testre szabható tagállami agrárpolitika lehetővé teszi, hogy a korábbinál kiemeltebben támogathassanak olyan munkaigényes, érzékeny ágazatokat is, mint az állattenyésztés, a kertészet és vetőmag-előállítás. A Több munkahelyet a mezőgazdaságban programmal kívánja a vidéki munkahelyek megőrzését támogatni, illetve azok számának növelését elérni a minisztérium.
Fazekas Sándor elmondta, hogy a hazai állatállományokra korábbi években jellemző negatív tendencia végre fordulni látszik, és ez igaz a sertéságazatra is. Sokan állítják, hogy az észlelt állomány növekedés csupán a bevezetett áfacsökkentés hatására bekövetkező "kifehéredés" eredménye, ám a minisztérium álláspontja szerint az állatlétszám változással egyező mértékben tartott lépést folyamatosan a vágások valamint a regisztrált állattartó telepek száma is.
Magyarországon évszázadokra visszanyúló, komoly hagyománya van a tenyésztés-szervezésnek; a Mezőhegyesi Ménes 1784-es alapítását a bábolnai követte, az első tenyésztőszervezet megalapítása és ez által az állattenyésztés szervezett elindítása pedig gróf Széchenyi Istvánnak köszönhető - hangzott el a szakmai fórumon. A hazai tenyésztés-szervezés azóta mindig is a világ élvonalához tartozott, ám a múlt század második felében központi irányítás alá került, s a fejlődést a nyolcvanas években már hanyatlás korszaka váltotta fel.
A rendszerváltás után ugyan sorra alakultak a fajtatenyésztő-egyesületek, de a szűkös forráslehetőségek és az elmaradott infrastruktúra nem tette lehetővé a hazai tenyésztőszervezeteknek, hogy lépést tartsanak a folyamatosan fejlődő nemzetközi vetélytársaikkal. Versenyképességünk fokozásához azon kell munkálkodnunk, hogy az ágazat számára rendelkezésre álló támogatásokat fejlesztési célokra fordítsuk, így - a tanácskozás mottója szerint - "az állattenyésztésnek ne csak dicső múltja legyen Magyarországon, hanem sikeres jövője is!"