2/3 növény, 1/3 állat: egyensúlytalanság a magyar agrártermelésben

agrarszektor.hu
Az előzetes adatok szerint a mezőgazdaság a bruttó hazai termék (GDP) termeléséhez 3,6%-kal járult hozzá 2018-ban. Nagyot ugrott az állati termékek kibocsátása, de még mindig messze van a növénytermesztésből kikerülő termelési értéktől. A KSH "A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2018" című kiadványából szemezgettünk.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

A mezőgazdasági számlák előzetes adatai szerint 2018-ban mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés volumene nőtt, így a mezőgazdaság kibocsátása az előző évhez viszonyítva 3,6%-kal emelkedett. A bruttó hozzáadott érték is magasabb volt az egy évvel korábbinál, a munkaerő-ráfordítás csökkent.

A növénytermesztés kibocsátásának volumene 2,6%-kal nőtt, ezen belül a gabonaféléké 6,8%-kal lett több a 2017. évihez képest. A három legfontosabb gabonanövényünk közül a búza volumene 1, az árpáé 19%-kal csökkent. A kukorica kibocsátása ugyanakkor nagymértékben, 18%-kal bővült, amihez az előző évi alacsonyabb terméseredmény is hozzájárult. Az ipari növények kibocsátása 4,8%-kal csökkent, a növénycsoport nagy részét kitevő napraforgó termelésének 9,4%-os visszaesését a repce volumenének 7,2%-os növekedése csupán mérsékelni tudta.

A cukorrépa kibocsátása 20, a kertészeti termékeké 2,4%-kal kisebb, míg a takarmánynövényeké 3,3%-kal nagyobb lett. A burgonya betakarított területe tovább mérséklődött, kibocsátása viszont nem változott. A gyümölcstermesztés volumene 14, az ágazat jelentős részét kitevő almáé 42%-kal nőtt.

Az élő állatok kibocsátása 8,1, az állattenyésztés teljes termelési volumene 5,7%-kal múlta felül az előző évit.

A baromfik kibocsátása 13, a szarvasmarháké 7,0, a sertéseké 3,0%-kal nőtt. Az állati termékek közül a tej mennyisége minimálisan bővült, a tojásé változatlan maradt.

A magyar agrártermelést már hosszabb ideje a növénytermesztés dominálja. Kibocsátása csaknem a duplája az állattenyésztésből kikerülő termelési értéknek.

A növényi termékek exporttöbblete csökkent az előző évhez mérten, 645 milliárd forint volt 2018-ban. Ez főleg azzal magyarázható, hogy jelentősen nőtt a gabona-, a zöldség- és gyümölcs-, valamint az állatitakarmány-behozatalunk is. Ezzel szemben gabonakivitelünk közel ötödével visszaesett, olajos növényből is kisebb értékben exportáltunk, zöldségből és gyümölcsből pedig az előző évivel megegyező értékű áru került külpiacra. Az élő állatok és állati termékek kiviteli többlete (190 milliárd forint) 22%-kal nőtt, mivel a csökkenő import mellett számottevően emelkedett az élő állat exportja.

A nagyobb súlyt képviselő hús és húskészítmények külkereskedelmi többlete 2018-ban 165 milliárd forint volt, egyaránt bővült az export és az import. A tejtermékek és a tojás forgalmából 3,9 milliárd forint többlet keletkezett 2018-ban. Az import 5,4, az export 6,1%-kal emelkedett 2017-hez viszonyítva.

Kivitelünk döntő részét 2018-ban is a gabona és gabonakészítmények (17%), a hús és húskészítmények (15%), a zöldségfélék és gyümölcsök (11%), valamint az állati takarmányok (11%) adták.

Külföldről a legnagyobb arányban zöldség- és gyümölcsfélék (13%), hús és húskészítmények (13%), ital és dohány (10%), gabona és gabonakészítmények (8,9%), valamint kávé, tea, kakaó, fűszer érkeztek (8,7%).

A magyar kivitel kiegyenlítettebb, több országba irányul, miközben a behozatal kevesebb országból és koncentráltabban érkezik.

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Budapest Economic Forum 2024
Egész napos makrogazdasági konferencia
Fókuszban a KKV versenyképesség - Pécs
Ingyenes gazdasági fórum
EZT OLVASTAD MÁR?