2020-ban Magyarországon összességében 2,4%‐kal csökkent a mezőgazdasági termékek volumene. A legnagyobb termelés-visszaesés a gyümölcsféléket, a takarmánynövényeket és az élő állatokat érintette - derült ki a KSH legújabb kiadványából. Gabonából 2,3 millió hektárról közel 16 millió tonna termést takarítottak be. A betakarított terület az előző évi növekedés után 120 ezer hektárral zsugorodott. A termésmennyiség 0,5%-kal kevesebb lett, de kukoricából 8,4 millió tonnát, az előző évinél 1,6%-kal nagyobb mennyiséget takarítottak be. A gabonafélék a teljes mezőgazdasági kibocsátás volumenét 0,1 százalékponttal csökkentették, ezen belül a szemes kukorica viszont 0,3 százalékponttal növelte azt. Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke az augusztusi Portfolio Agrár Klubon a 2020-as évet az elmúlt 25-30 év legnehezebb mezőgazdasági idényeként értékelte.

Kritikus a helyzet a magyar növénytermesztőknél: 25 éves negatív rekord dőlt meg

Óriási csapásokat mért a szélsőséges időjárás a mezőgazdaságra.

A kibocsátás volumenének csökkenésében valamennyi termékcsoport közrejátszott. A mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátásának volumene (előző évi áron számított értéke) 2020-ban 2,4%-kal mérséklődött, ezen belül az összes főbb termékcsoportban csökkent a kibocsátás. A legnagyobb mértékben a gyümölcsfélék és a bor együttesen 0,7, és az élő állatok 0,6 százalékponttal járultak hozzá a kibocsátás visszaeséséhez. A gyümölcsültetvényeket a tavaszi fagyok okozta virág- és rügykár viselte meg jelentősen, míg az állattenyésztés alakulását a koronavírus-járvány és az állategészségügyi vészhelyzetek - pl. afrikai sertéspestis, madárinfluenza - miatti kedvezőtlen gazdasági körülmények befolyásolták. Az afrikai sertéspestis továbbra is velünk van, a madárinfluenza pedig a napokban bukkant fel ismét hazánkban.

Most érkezett a hír: ismét megjelent a madárinfluenza Magyarországon

Egyelőre csak vadmadárnál, de ismét felbukkant a vírus az országban.

A termékek előállítására és a szolgáltatások nyújtására fordított folyó termelőfelhasználás 1749 milliárd forint volt 2020-ban, 4,7%‐kal több, mint az előző évben. A ráfordítások volumene 2,8%-kal nőtt 2019-hez képest, ezen belül:
a jelentősebb tételek közül az állatgyógyászati költségek volumene 2,1%-kal, a gépfenntartási ráfordításoké 3,8%-kal csökkent, a többi ráfordítási tétel növekedett, ezek közül a műtrágya és talajjavítószer, a FISIM-költségek (a pénzügyi szolgáltatások közvetetten mért díja) emelkedtek a legnagyobb mértékben (előbbi 6,1%-kal, utóbbi 15%-kal).

2011-től 2015-ig a növénytermesztéshez közvetlenül kapcsolható vetőmag-, palánta-, műtrágya-, talajjavító- és növényvédőszer ráfordítások aránya a teljes folyó termelőfelhasználáson belül emelkedett, 2016 és 2019 között viszont csökkent. 2020-ban arányuk 26%-ot tett ki. Az állattenyésztéshez közvetlenül kapcsolható - állatgyógyászati és állati takarmányok - ráfordítások a teljes összegből csökkenő arányt képviseltek szintén 2019-ig, 2020-ban 31%-kal részesedtek. A többi költség (egyéb termékek és szolgáltatások, mezőgazdasági szolgáltatási díjak, gép- és épületfenntartási költségek stb.) aránya 2015 óta emelkedett, 2019-ben megközelítette a 44%-ot, 2020-ban 1,2 százalékponttal csökkent.

A kibocsátás és a folyó termelőfelhasználás különbözeteként számított bruttó hozzáadott érték folyó áron 4,5%‐kal meghaladta az előző évit, 1201 milliárd forint volt 2020-ban, volumene 10%-kal csökkent. A teljes kibocsátáson belül a bruttó hozzáadott érték aránya 41% volt, azaz 100 forintnyi kibocsátáshoz 59 forintnyi ráfordítás szükséges. A bruttó hozzáadott érték aránya meghaladta az elmúlt tíz év átlagát (39%). A nemzeti számlák előzetes adatai szerint a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat a nemzetgazdaság teljes bruttó hozzáadott értékének 4%-át adta 2020-ban.

A jövedelem nőtt, a munkaerő-felhasználás csökkent

A termelési támogatások nettó összege 2020-ban 603 milliárd forintot ért el, 44 milliárddal többet az előző évinél, az összetétele viszont változatlan maradt. Az unióhoz történő csatlakozást követően a termékekhez köthető (ezáltal a bruttó hozzáadott értéket növelő) hányad folyamatosan csökkent, a 2004. évi 44%-ról 2014-ben 6,6%-ra. A növekvő arányú, termékhez nem köthető egyéb, például földalapú, vidékfejlesztési támogatások - amelyek a termelési tényezők jövedelmét gyarapítják - fokozatosan emelkedtek. Ez annak köszönhető, hogy a 2015-től érvényes Közös Agrárpolitikában (KAP) a tagállamok mozgástere bővült, Magyarország pedig a rendelkezésre álló, termeléshez kötött támogatási keretet teljes egészében felhasználja. A növénytermesztési és az állattenyésztési terméktámogatások mértéke is többszörösére nőtt a 2015-öt közvetlenül megelőző évekhez viszonyítva.

A termelési tényezők (felhasznált föld, tőke, munkaerő) jövedelme az elmúlt években főként a növénytermesztés hozamaitól és termékáraitól függően változott, ami a vállalkozói jövedelem alakulását is nagyban befolyásolta. Ezzel szemben a felhasználási oldalon szereplő költségek (bérleti díjak és költségek, kamat) és az értékcsökkenésre elszámolt összeg kevésbé ingadozik. A termelési tényezők jövedelme 2020-ban 1326 milliárd forint volt, 6,5%-kal nagyobb az előző évinél. A nettó vállalkozói jövedelem vegyes típusú, a gazdálkodó és családja (a nem fizetett munkaerő) munkájának ellenértékét és a gazdasághoz tartozó föld és tőke hozadékát együttesen mutatja. Ennek értéke 2020-ban 7,6%-kal nőtt, összesen 739 milliárd forint volt. Magyarország uniós csatlakozásával a mezőgazdasági vállalkozók jövedelmén belül megnőtt a támogatások aránya. Az elsősorban az időjárástól függő kibocsátás ingadozása a jövedelem alakulását is számottevően befolyásolja. A jó hozamú években a támogatások szerepe a jövedelem összetételében csökken, 2020-ban ez az arány 82% volt.

Az éves munkaerőegységben (ÉME) kifejezett élőmunka-felhasználás 2020-ban 338 ezer ember mezőgazdasági tevékenységének felelt meg, ami 5,9%-kal alacsonyabb az előző évinél. (Egy ÉME egyenlő egy, a mezőgazdaságban főállásban foglalkoztatott személy által a gazdaságban egy év alatt ledolgozott idő (1800 munkaóra) mennyiségével. Ez a számbavétel a töredékidőben, illetve a szezonálisan végzett munkát is figyelembe veszi.) A nem fizetett munkaerő felhasználása (223 ezer ÉME) tovább mérséklődött, 2020-ban 7,6%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A fizetettmunkaerő-ráfordítás 2012-től folyamatosan emelkedő tendenciája 2017-ben megállt, a csökkenés 2020-ban is folytatódott. A nem fizetett munkaerő egyre kisebb felhasználásának egy részét fizetett ráfordítással pótolták a gazdálkodók. A mezőgazdasági termelők 2020-ban 446 milliárd forintot fizettek ki munkavállalóiknak, 4,6%-kal többet, mint az előző évben.

A Mezőgazdasági Számlarendszer (MSZR) egyik legfőbb célja a mezőgazdasági jövedelmek és azok változásainak mérése. Az Eurostat (az Európai Unió statisztikai hivatala) három jövedelemmutatót határozott meg a tagországok teljesítményének egymáshoz viszonyított, illetve az időbeli változások vizsgálatára. Ezek közül a leggyakrabban használt az egy teljes munkaidős dolgozóra jutó, mezőgazdasági tevékenységből származó reáljövedelem, az a mutató, amely 2020-ban 6,9%-kal nőtt az előző évihez képest.

Magyarország szerepe az unió gabona- és iparinövény-termelésében

Az Európai Unió 27 tagállamára elkészült második előrejelzés A tagállamok egységesen készítik el és küldik meg az Eurostat számára az MSZR-adatokat. A KSH kiadványának elkészítésekor ezek az adatok még nem voltak véglegesek, így összehasonlításra előzetes információk álltak rendelkezésre. 2020-ban a közösség mezőgazdasági kibocsátásának értéke 412 milliárd euró volt, az egy évvel korábbinál 1,4%-kal kevesebb. Az érték 53%-át a növényi termékek, 39%-át az állatok és állati termékek, a fennmaradó részt pedig a másodlagos tevékenységek és a szolgáltatások kibocsátása adta. A növénytermesztés kibocsátása 1,2%-kal, az állattenyésztésé 1,5%-kal csökkent 2019-hez képest.

A rozs és a zab kivételével az összes gabonaféle, a burgonya, valamint az egyéb növényi termékek kibocsátása is visszaesett. A fehérjenövények, a dohány és a cukorrépa kivételével az összes ipari növény, a takarmánynövénye, a kertészeti termékek és a gyümölcsfélék kibocsátása növekedett. A juh és a kecske kivételével az összes élő állat és állati termék kibocsátása csökkent.

Óriási bajban az európai cukortermelés: ezt az évet senki sem teszi zsebre

A szakértők szerint lehet, hogy Európa idén behozatalra szorul majd cukorból.

A mezőgazdasági kibocsátás rangsorában Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és Hollandia állt az élen, ezek a tagállamok együtt a teljes uniós kibocsátás 65%-át állították elő 2020-ban. Közülük Németországban a legmagasabb az állattenyésztés aránya (46%), a többiben a növénytermesztés a meghatározó. Olaszország kibocsátási szerkezetében a legmagasabb a szolgáltatás és másodlagos tevékenység aránya az összes tagország között. A 2020. évi előzetes adatok szerint az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátása csökkent, értéke nem érte el az elmúlt tíz év trendjét. Romániában, Bulgáriában, Finnországban lett kevesebb leginkább a kibocsátás, értékük trend alatti.

Magyarország az előzetes adatok szerint az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátásának 2,1%-át állította elő 2020-ban: a növényi termékek 2,3, az állatok és állati termékek 1,8%-át adta hazánk. Gabonaféléből az unió kibocsátásának 4,9%-át termeltük meg. Iparinövény-kibocsátásunk még jelentősebb, a közösségi kibocsátás 5,8%-a, elsősorban az olajos növények termesztésének köszönhetően. Magyarország kibocsátása szintén csökkent és elmaradt az elmúlt tíz év trendjétől. Az EU gabonatermesztéséről és Magyarország uniós rangsoron belüli helyzetéről korábban az Agrárszektor is tudósított.

Itt az igazság: így áll Magyarország gabonafronton az unió többi országához képest

Magyar régiók is vannak az EU legnagyobb gabonatermelő területei között.