Az apróvadak élettere nagymértékben szűkült, mivel az intenzív, nagytáblás mezőgazdálkodás szűkíti számukra a táplálék-kínálatot, a búvó- és fészkelőhelyek számát. A vegyszerhasználattal csökkent a táplálékként szóba jöhető rovarok mennyisége, ami különösen csibekorban fontos a madarak életében. Ne csak a rovarirtókra gondoljunk, a gyomirtással is szűkül a rovarpaletta, hiszen ezek az ízeltlábúaknak is tápnövényei - mutat rá Csányi Sándor, SZIE Vadvilág Megőrzési Intézetének vezetője.

Az olyan növényevő apróvadak, mint a nyulak, számára a magas cellulóztartalmú kukorica és kalászos kultúra az év legnagyobb részében nem vonzó táplálék, inkább a lédús gyomnövényekre lenne nekik is szükségük. A lucernások bővülésével az apróvadaknak is javultak az életkilátásaik, de ezen területek nagysága így is egy nagyságrenddel kisebb, mint az előbb említett főnövényeké. Az elszigetelt lucernaállományokkal nem feltétlenül találkoznak a kis mozgáskörzetű fajok.

Sokkal jobb dolguk van a nagyvadaknak. Természetes ragadozó nem leselkedik rájuk, az erdősített területek aránya pedig folyamatosan nő az országban. Új élőhelyek is megnyíltak előttük például a külterületeken. A vaddisznók, szarvasok, őzek száma nőtt az elmúlt 10 évben, de a növekedés üteme lelassult, ami az intenzív vadállomány-csökkentésnek köszönhető. Vonzó táplálékot kínáló vadföldekkel ezek is elterelhetőbbek lennének a mezőgazdasági területekről - véli a szakember.

Forrás: MTI, Bugány János

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a vadgazdálkodás aktuális kérdéseiről szóló csütörtöki konferencián elmondta, hogy egy egységes vadkárfelmérési útmutató készül annak érdekében, hogy a vad által okozott károk mennyiségének, a károsodott terület nagyságának, valamint a károk pénzbeli értékének meghatározása országosan egységesebb módszerekkel történjen. Az útmutató a vadászati szervezetek, illetve a kapcsolódó szakterületek tudományos műhelyei által készül, beleértve a Szent István Egyetemet. Csányi Sándor az agrárszektor.hu érdeklődésére elmondta, hogy február végére végleges formát kap az útmutató tervezete. Ez egy társadalmi egyeztetést követően március folyamán még módosulhat. A szakmai munka lezárultával nyílik a meg a lehetőség a jogszabály kidolgozására.

A konfliktus megoldásának lényege a párbeszéd. Ehhez olykor mediátorra is szüksége van a feleknek. Csányi Sándor ebben a szerepkörben a tájegységi fővadászokat vagy a falugazdákat tudja elképzelni. "Fontos, hogy javaslatokat is tegyenek a kár megelőzésre" - teszi hozzá. Győrffy Balázs is arra hívta fel a figyelmet, hogy minden érintett félnek a vadkár megelőzésére kell koncentrálnia. Ezen a téren csak együttműködéssel, folyamatos kapcsolattartással, egymás tájékoztatásával lehet eredményt elérni. A legjobb ugyanis, ha nincs számottevő kár, amin vitázni érdemes.