Nem könnyű csak úgy megtalálni a rejtett, éjszakai életmódot folytató sünök nyári nappali menedékét, hacsak nem kel jó korán (5-6 óra között) az ember, és nem járja be a kertet, vagy a parkot, hazafelé bandukoló sünöket keresve. De még ekkor is óriási szerencsére van szükség, mivel ezek az esetlennek tűnő állatok szinte pillanatok alatt képesek nyom nélkül eltűnni, olvasható az MME oldalán.

Ha a kertben rendetlennek tűnő gallyrakással, illetve lombkupacal kell dolgoznia az embernek - akár nyáron, akár őssztől tavaszig -, az esetleg ide húzódó állatok védelme és a saját lelkiismerete megnyugtatása érdekében érdemes az alábbi néhány egyszerű óvintézkedést betartani:

• első lépésben lehetőleg ne vasvillával essen neki a rakásnak, hanem szerszámnyéllel, hosszabb erős bottal, az alapi részen még óvatosabban, akár kézzel forgassa át a halmot, így győződve meg arról, hogy nincs-e alatta valamilyen állat;
• az is segít, ha a halmot átlátható rétegenként, fentről lefelé haladva bontja el;
• a zaj hatására összegömbölyödő sün tüskéire szúródó levéltörmelék szinte láthatatlanná teszi az állatot, ezért a halom alapi részéhez jutva nagyon oda kell figyelni a gömbölyded formákra (az összegömbölyödve megemelt állat gyakran szó szerint kigurul a gallyak és levelek közül);
• ez az óvatosság különösen ajánlott a május-júniusi sünellési időszakban, amikor a menedékekben a hetekig vak és szinte magatehetetlen kölykök is ott lehetnek;
• fontos, hogy soha se gyújtsuk fel helyben az ilyen rakásokat (2021. január 1-től az önkormányzatok már nem engedélyezhetik helyi rendeletben az avarégetést, így ennek törvényi tilalma általánossá válik az egész országban), mert a lángok elől a felnőtt sünök sem fognak, tudnak elmenekülni, hiszen védekezési stratégiájuk az összegömbölyödésre épül, és szó szerint megsülnek;
• ha a gallyrakás megbontásakor sünfészket (vagy telelő sünt) talál az ember, ne essen pánikba, és ha csak lehet, semmiképpen se szedje össze a kölyköket, és kezdje el mi maga nevelgetni őket(!); helyette inkább pakolja vissza a kellő vastagságú rétegben az ágakat és a leveleket a fészekre, majd hagyja a nőstényre a továbbiakat;
• szintén nagyon fontos, hogy a sünöket etetni nem kell, mert a kölykök számára létfontosságú, hogy anyjukat követve a természetes táplálékokkal (férgek, puhatestűek, ízeltlábúak, gyíkok, kisrágcsálók, hullott gyümölcsök) ismerkedjenek meg, ne pedig az ember által kitett, természetellenes ételhez szokjanak hozzá, amik ráadásul hasmenést, emésztési és növekedési problémákat is okozhatnak;
• a háztartásokban keletkező lombkupac és gallyrakás megszüntetése többnyire halasztható, amivel érdemes legalább addig (négy-öt hetet) várni, amíg a kölykök annyira megerősödnek, hogy éjszakánként követik anyjukat a vadászatra, de ha az ember teheti, mindenképpen alakítson ki alternatív búvóhelyet a közelben gallyakból, vagy egy süngarázs (ld. lentebb) segítségével;
• amennyiben a lombhalmok és rőzserakások elbontása nem elodázható (többnyire kertgondozással foglalkozó települési szervek munkaköre kapcsán), a rendszeresen ilyen munkát végző munkatársakat érdemes ellátni a következő fejezetben bemutatott eszközzel, amibe mind a magányosan pihenő felnőtt állat, mind a nőstényt a kölykökkel áttelepíthető.

A sünök megtelepítésére, mentésére egy mesterséges eszköz, a kisméretű kutyaházhoz hasonló süngarázst (sünmenedék) is használható, amit bokrok rejtekébe érdemes kihelyezni. Ez az MME webboltjában kapható búvóhely akár gallyrakás megszüntetésével veszélybe kerülő magányos sün vagy a süncsalád áthelyezésére is használható. A sünfészkek felismeréséről, és biztonságos kezeleséről számos videó található a fentebbi linken, az MME oldalán.