A probléma már tavaly elkezdődött, 2020-ban ugyanis igen feszes volt a megtermelt gabona és a hozzá kapcsolódó igények aránya a világban, ráadásul a tavalyi évben lépett fel Kína is jelentős import volumennel - mondta az Agrárszektornak Bustyaházai László. Ennek köszönhetően úgy érkeztünk 2021-be, hogy roppant alacsony átmenő készletek voltak, ugyanakkor ahhoz, hogy az árak mérséklődjenek - mivel az igények nem csökkentek - egy jó termés kellett volna, sajnos azonban ez nem így alakult - közölte a szakember. A kukorica termésmennyisége például mind az Egyesült Államokban, mind pedig Braziliában elmarad a várttól, és búzából is van közel 30 millió tonna kiesés, emellett Kanadában és Oroszországban is jelentős hiányok alakultak ki a száraz időjárás miatt. Összeségben a szűkös kínálat, illetve a növekvő feldolgozói igény jellemző a gabonaszektorra a világban. Kiemelte, Magyarországon a helyzet az időjárásnak köszönhetően még drámaibb. A Kárpát-medencében a kukorica nagyon megszenvedte a nyarat, az előzetes becslések alapján idén 6-7 millió tonna termés várható csupán, ami a tavalyi 8,3 millió tonnához képest hatalmas csökkenést jelent, és mindez a Gabonaszövetség kimutatása alapján szinte nulla átmenő készletet okozott napjainkra.

Bustyaházai László beszélt arról is, hogy a takarmányipar jelentősen megszenvedi az alapanyagok áremelkedését.

A takarmány-alapanyagok drasztikus emelkedése miatt, nehéz ma olyan állattenyésztési ágazatot találni, amely nyereséges - hansúlyozta a szakember. Kiemelte, jelenleg nagyon borús az állattartók jövője, és ha az élelmiszerárak így maradnak, sokan biztosan feladják majd jelenlegi tevékenységüket. Ugyanakkor a takarmánygyártókra is nehéz döntések várnak, hiszen mint a legjelentősebb állattenyésztési input beszállítók, közösen kell gondolkodniuk a termelőkkel arról, hogy "hogyan tovább".