Tél végére több vármegyében is erősen elszaporodtak Magyarországon a mezei pockok. Többek között Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Csongrád-Csanád, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna vármegyékben okoznak nagy területen erős fertőzést a rágcsálók, amelyek előfordulása az őszi kalászosokban, repcében, lucernában és ültetvényekben növekedett meg tél végére, valamint a nem művelt területeken, mint például az árokpartok, táblaszélek, ruderáliák.

A helyzet kezelésére több kémiai rágcsálóirtó készítmény is a gazdálkodók rendelkezésére áll, bizonyos esetekben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szükséghelyzeti forgalomba hozatali és felhasználási engedélyt adott ki. A Nébih hivatalból indult hatósági eljárása során ráadásul határozatot hozott arról, hogy módosítja a 6700/2620-2/2023 számon kiadott Pocok Tox MAX rágcsálóirtó szer szükséghelyzeti forgalomba hozatali és felhasználási engedélyét, az egyéb rendelkezések változatlanul hagyása mellett - derült ki a hatóság közleményéből. A módosítás értelmében a készítmény felhasználását a Nébih az alábbiak szerint engedélyezi a Pocok Tox MAX felhasználását:

• A mezei pocok által veszélyeztetett szántóföldi kultúrákban, kertészeti kultúrákban, gyep területeken, ruderáliákon, erdőfelújításokban és csemetekertekben járatkezeléssel 6-10 g/járat dózisban, maximum 10 kg/ha mennyiségben.
• A fentiektől eltérően, amennyiben a mezei pocok fertőzöttség mértéke eléri vagy meghaladja a 20 lakott járat/100 m2-t, járatkezeléssel 6 g/járat dózisban, maximum 12 kg/ha mennyiségben.
• A fentiektől eltérően, amennyiben a mezei pocok fertőzöttség mértéke eléri vagy meghaladja a 25 lakott járat/100 m2-t, felületkezeléssel maximum 15 kg/ha dózisban kijuttatva, szigorúan a növényzet legalább 40%-os fedettségétől. Gyepterület, ruderália, árokpart, álló lucerna, álló pillangós esetében a növényborítottság el kell, hogy érje a 60-80%-ot a felületkezeléshez.
• Gyümölcsösök, szőlő esetében csak a járatkezelés engedélyezett, 6-10 g/járat dózisban, maximum 12 kg/ha mennyiségben.
• Természetvédelmi terület határától 300 m-es védőtávolságot kell tartani.
• A kezelés kizárólag növényorvos felügyeletével történhet. A táblán a lakott járatok számát előzetesen fel kell mérni. A lakott járatok számát, valamint a terület és a tervezett kezelés információit adatlapon rögzíteni kell. A növényorvos által kitöltött adatlapot a területileg illetékes vármegyei kormányhivatalban jóvá kell hagyatni.
• A védekezések kivitelezésénél alapelv, hogy a járatkezelés során a kijuttatott csalétek mennyisége elegendő legyen a pocoknépesség visszaszorításához, de a pocok pusztulását követően a területen felesleges csalétek ne maradjon. A környező területen élő vadak védelme érdekében a dózist ajánlatos két részletben, 10-14 napos különbséggel kijuttatni.
• Teljes felületkezelésnél gépi kiszórásnál a csalétket egyenletesen kell kiszórni, kerülni kell a csalétek kupacok kialakulását.
• A járatkezelés hóval borított területen nem végezhető! Légi alkalmazás nem engedélyezett!
• A kezelt területen élő vadak viselkedését figyelemmel kell kísérni! Felületkezelés esetén a gazdálkodó köteles a felületkezeléssel érintett területen illetékes vadásztársaságot a kezelést megelőzően értesíteni és az értesítés megtörténtét a hatóság felhívására igazolni. A kezelések során vadgazdálkodási szakember segítségét kell igénybe venni és gondoskodni kell a vadak riasztásáról vagy a területtől történő távoltartásukról. Ragadozó madarak részére kihelyezett ülőfákkal ellátott területen kezelés nem végezhető!
• Biztosítani kell a pocoktetemek folyamatos gyűjtésével, hogy a kezelt területen esetleg elhullott állatokat illetéktelen személy vagy ragadozó, dögevő állat ne szedje össze. Kezelés után a területet 2 héten át külön jelöléssel kell ellátni: „A terület klórfacinon hatóanyag tartalmú véralvadásgátló rágcsálóirtó szerrel van kezelve, melynek ellenszere a K1 vitamin!”
• Munkaegészségügyi óvórendszabályok: a készítmény felhasználása során növényvédelmi védőruha, védőkesztyű és légzésvédő viselése kötelező. Várandós nőknek a készítmény kijuttatása tilos.