Tavasszal is védekezni kell a mezei pockok ellen, hiszen már néhány példány is komoly károkat tud okozni.
A rejtőzködő életmódot folytató molnárgörényt választotta 2026-ban az év emlősének a Vadonleső Program.
A Fertő-Hanság Nemzeti Park a környékbeli vadászok segítségét kérte a nutriák ellen.
A mezei pocok (Microtus arvalis) népessége az utóbbi hetekben ismét erőteljesen növekszik.
Sokan élnek abban a tévhitben, hogy létezik olyan módszer, amivel a patkányokat távol lehet tartani a portánktól.
A szakértők szerint a mezőgazdasági gyakorlatok, a szabálytalanul kihelyezett pocokméreg mind felelős a hazai őzállomány csökkenéséért.
Aggasztó mértékben emelkedett a patkányészlelések száma Budapesten, júniusban 22 százalékkal több bejelentés érkezett a korábbi évek átlagához képest.
Az utóbbi években egyre gyakoribb a rókák előfordulása, ami már veszélyt jelent az endemikus fajnak számító havasi mormoták állományára.
A ragadós száj- és körömfájás vírusának vektorai lehetnek a szőr, a toll, de akár az ici-pici lábak is.
Túlzott elszaporodásuk gyengíti a vízfolyások töltéseit és károsítja a szántóföldeket.
A nutria megjelenése a Balaton vízgyűjtőterületén komoly aggodalmakat vet fel, hiszen az állat súlyos gazdasági károkat okozhat.
Sem az emberektől, sem pedig a kamerától sem tartanak a Tatán megtelepedő hódpatkányok..
A Richmondi Egyetem kutatói egy rendkívül érdekes kísérletet végeztek, amelyben vezetni tanították a rágcsálókat.
Egyre nagyobb károkat okoznak a gazdáknak, a horgászoknak és a helyi lakosoknak a hódok Zalában.
Komoly pusztítást végeznek a hódok Magyarországon, viszont védett állatról van szó, így nem szabad őket bántani.
A lakosság és az önkormányzatok műfészkek, költőládák kihelyezésével segíthetik a településlakó, rágcsálópusztító baglyok költését.
Nagy számban jelentek meg a patkányok Magyarországon az ősz beáltával, valamint a nagy mennyiségű csapadék hatására.
Veszélytelenek, betegséget nem terjesztenek a nagyvárosok kertjeiben is megjelent erdei csótányok.
Az állat nemcsak nálunk, hanem az Európai Unió több országában jelen van és folyamatosan terjeszkedik.
Ausztriában továbbra is gondot okoznak a kártevők a sárgarépa tárolásában, a problémát még mindig nem sikerült megoldani.
Üzemanyaghiány még nincs Magyarországon, elosztási probléma és aggodalom már van.
Az egész világ agrárgazdasága megszenvedi, ha nem lesz vége gyorsan az iráni konflikusnak.
Az egyszerű megoldások gyakran hatékonyabbak és olcsóbbak, mint a költséges vegyszerek felhasználása, vagy a folyamatos gépi beavatkozás.
Árválság árnyékolja be a sertéstartók és a termelők fejlesztési terveit.
Több ponton is módosították az üzemanyagellátás védelméről szóló kormányrendeletet.
Az aszályos időjárás miatt miatt a termelők figyelme az olyan technológiák felé fordul, mely során a növény gyökereinek erőteljes fejlődésével a kezelt növények tápanyagfelvétele növelhető és így vízhiányos körülmények között is megfelelő termést hozhatnak.
