A kutatóintézet Facebook-oldalán közzétett információk szerint a felvételek egy kifejlett példányát jelenlétét bizonyítják. Az állat valószínűleg a déli befolyó patakokon vagy a Zala folyó mentén érkezett a területre. Bár a táplálkozás jellemzően éjszakai aktivitás jellemző, a szakértők megjegyzik, hogy "ahol meghonosodik, nappal is gyakran mozgásban van". A nutria Dél-Amerikából származó, vízhez kötődő emlős, amely 4-8 kilogramm közötti testsúlyával a hód után a második legnagyobb rágcsáló Magyarországon. Az állat elsősorban a tiszta vizű, vízinövényekben gazdag területeket kedveli, ahol megfelelő búvóhelyeket és télen is elegendő táplálékot talál. Kis családokban él, amelyeket egy domináns hím, több nőstény és fiatal egyedek alkotnak. A kutatók kiemelik, hogy a nutria tápláléka főként lágyszárú növényekből áll, de gazdasági növényeket is fogyaszt.

Rágásával átalakítja a vízinövényzettel borított területeket, nyílt vízzé alakítva azokat, ami jelentősen csökkenti az adott terület biológiai sokféleségét

- figyelmeztetnek a szakértők.

A faj európai terjeszkedését jelentősen elősegíti a telek enyhülése. Magyarországon először a Duna és mellékágain, valamint az Ipoly mentén bizonyították a nutria szaporodását mintegy egy évtizeddel ezelőtt. Azóta az ország belső részein, a Dráva és a Mura mentén is kialakultak állományai. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a nutria visszaszorítása rendkívül költséges vagy lehetetlen, ha egyszer jelentős állományokat hoz létre. Jelenleg Magyarországon csak külön engedéllyel vadászható. A kutatók ajánlása szerint "a felszámolására legálisan alkalmazható szelektív vadászati módszerek bevetése ajánlott".

A nutria megjelenése a Balaton vízgyűjtőterületén komoly aggodalmakat vet fel. Az állat rágása nemcsak a vízinövényzetet károsítja, de árvízvédelmi problémákhoz is vezethet a töltések meggyengítésével. A szakértők figyelmeztetnek, hogy a faj terjedése jelentős kihívást jelent a helyi ökoszisztéma és a gazdaság számára egyaránt.