Berla Attila • 2025. május 19. 06:02
Több mint 1100 hektáron, Mezőcsát térségében tevékenykedik az a családi vállalkozás, amelynek vezetője, Taskó József már több mint 35 éve dolgozik a mezőgazdaságban. A Dél-Borsodban működő gazdaság ékes példája annak, hogyan lehet több lábon állva, családi összefogással túlélni az agráriumot évek óta sújtó nehézségeket: az időjárás szélsőségeit, a munkaerőhiányt, és legfőképpen a piaci kiszámíthatatlanságot. Ma már nincsenek klasszikus évszakok, csak forró nyár és egy enyhébb tél váltja egymást, ez pedig kiszámíthatatlanná teszi a növénytermesztés ciklusait is – fogalmazott az Agrárszektornak Taskó József.
A család összesen mintegy 1100 hektárnyi szántóföldet művel, és a Nemzeti Parktól bérelt területeken legelteti több mint 730 darab charolais húshasznosítású szarvasmarháját. A növénytermesztés és az állattenyésztés szoros összefonódásban működik: a földeken megtermelt takarmány a húsmarhák ellátását szolgálja, emellett ipari növények is szerepelnek a vetésforgóban. A vállalkozás több mint húsz embert foglalkoztat, és a napi munkát a családtagok összehangoltan látják el. A gyakorlati irányítás Taskó Józsefé, de az irodai ügyintézés, pályázatok kezelése, pénzügyi adminisztráció viszont agrármérnök és közgazdász végzettségű gyermekeire és a feleségére hárul.
A gyerekek már most is aktívan benne vannak mindenben, nélkülük ma már nem is tudnánk működni. Én a telepi munkát irányítom, de a papírmunka teljesen az övék és a feleségemé
– fogalmazott az Agrárszektornak Taskó József.
Az elmúlt években az aszály volt a fő nehézség
Az utóbbi években komoly kihívások nehezítették a munkát. A szakember elmondta, hogy a 2022-es aszály különösen súlyos károkat okozott, de azt legalább a magas terményárak valamelyest ellensúlyozták. A következő évben ugyan a termés mennyisége és minősége is kedvezően alakult, az árak azonban jelentősen csökkentek, így a gazdálkodók sok esetben önköltségi áron vagy az alatt tudták csak értékesíteni a terményt.
2024-ben ismét aszály sújtotta a térséget a nyár folyamán, amely elsősorban a tavaszi vetésű növényeket vetette vissza. A terményárak továbbra is nyomottak, így a jövedelmezőség kérdéses. A gazda szerint mindezt csak tetézi, hogy miközben az értékesítési árak stagnálnak vagy esnek, addig az inputanyagok – műtrágyák, vetőmagok, gépek – ára folyamatosan emelkedik.
A költségek évről évre nőnek, az árak viszont vagy esnek, vagy meg sem mozdulnak. Az ember előre elkölt tízmilliókat, aztán reménykedik, hogy legalább nullára kijön belőle.
Az ármozgásokat ráadásul olyan külső tényezők is befolyásolják, mint az ukrán gabona megjelenése a magyar piacon. Az éghajlatváltozás szintén egyre súlyosabb hatásokat gyakorol a mezőgazdaságra. Taskó József elmondta, ma már nincsenek klasszikus évszakok, csak forró nyár és egy enyhébb tél váltja egymást, ez pedig kiszámíthatatlanná teszi a növénytermesztés ciklusait is.
A vetések indulása szinte minden évben bizonytalan. Ha tavasszal nem jön csapadék, a kukorica el sem indul. A nyár meg kőkeményen leéget mindent, ami talpon van.
Az állattenyésztés sem mentes a kihívásoktól. A közelmúltban megjelent száj- és körömfájás vírus például komoly bizonytalanságot keltett a térségben, különösen a juhtartók körében, akiknek éppen a húsvéti időszakban kellett volna értékesíteniük a bárányokat. Bár a húsmarhát kevésbé érintette közvetlenül a járvány, a piaci viszonyok itt is megérezték a következményeket.
Lesz elegendő munkaerő?
Súlyos gondot okoz továbbá a munkaerőhiány is, különösen az állattartás területén. Míg gépkezelőt, traktorost még viszonylag könnyebb találni, a gulyások, állatgondozók utánpótlása egyre nehezebb. Az állattenyésztés ugyanis olyan, egész éves, napi szintű elköteleződést igényel, amelyet a fiatalok közül kevesen vállalnak.
365 napos munka. Kevés ember vállalja ma már ezt a ritmust. Nálunk még megvan a csapat, de a jövő? Ki fogja ezt csinálni 5-10 év múlva?
Mindezek ellenére a szakember optimizmussal tekint az idei év elé. Vetés zajlik, készülnek az új szezonra. A gazda úgy fogalmaz: ez így megy már több mint három évtizede, mindig abban bíznak, hogy majd a következő év jobb lesz.
Ami a jövőt illeti, a generációváltás náluk szerencsésen alakul. A gyerekek már aktívan részt vesznek a vállalkozás működtetésében, a szakmai tudás és az elköteleződés adott.