Chile csendes-óceáni partvidéke ad otthont a világon élő Humboldt-pingvinek 80 százalékának. A Universidad de Concepcion egyetem tudósai a napokban arra hívták fel a figyelmet, hogy miközben az 1990-es évek végén még mintegy 45 ezer volt a Humboldt-pingvinek száma, jelenleg már nem éri el a 20 ezret sem. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján a sebezhető fajok közé sorolták, és megtiltották kereskedelmi forgalmazását, de a chilei környezetvédelmi minisztérium októberben veszélyeztetetté nyilvánította, mivel a biológusok a faj populációjának további csökkenésétől tartanak. Az aggasztó tendenciát egyfelől a kereskedelmi túlhalászat okozta táplálékhiány okozza, másfelől élőhelyeik elvesztése, a víz szennyezettsége, a madárinfluenza és a klímaváltozás egyre súlyosbodó hatásai is közrejátszanak a létszámcsökkenésben.

A pingvineket fenyegető veszélyek egyelőre nem csökkentek. Amennyiben továbbra is fennálnak majd ezek a fenyegető tényezők, nagyon valószínű, hogy a veszélyeztetett kategóriából a súlyosan veszélyeztetettbe kell sorolni őket, amit már csak egy apró lépés választ el attól, hogy a faj örökre eltűnjön

- hangsúlyozta Guillermo Cubillos, a Chilei Nemzeti Állatkert tengerbiológusa.

A kereskedelmi halászat okozta veszélyekre figyelmeztetett Paulina Arce állatorvos, a Humboldt-pingvinek szakértője is, és a fenntartható halászat szabályainak szigorítását szorgalmazta mind az ipari mértékű, mind a kis léptékű halászat szintjén.

Az életbe léptetett intézkedések nem működnek. Nincs értelme átsorolni egy fajt, ha az nem jár együtt az életéhez szükséges feltételek biztosításával

- szögezte le Arce, hozzátéve, hogy a törvények jelenthetik a kulcsot az ember és a természet együttéléséhez.

A madarak osztályába, a pingvinek családjába tartozó Humboldt-pingvinek átlagosan 70 centiméter hosszúak és mintegy négy kilogramm a súlyuk, jellegzetességük, hogy csőrük töve rózsaszínű, és mellkasukon fekete csík húzódik.