agrarszektor.hu • 2025. december 3. 18:09
Kifejezetten nehéz évet zárhatnak a magyar állattartók, de az ágazatban mindig volt periodicitás, és az előző években majdnem minden ágazatnak volt olyan időszaka, amikor lehetett tartalékokat képezni - hangzott el a Portfolio Agrárszektor 2025 Konferencián, Siófokon. A szakértők szerint aki az elmúlt időszakban jól gazdálkodott, az felkészülhetett a jelenlegi és a jövőbeli nehézségekre, és bár a jelenlegi kaotikus helyzet ellenére is van perspektíva az állattartásban.
Bóna Szabolcs, a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. igazgatósági elnöke elmondta, hogy nekik nagyon kellemetlen volt ez az idei év, de az ágazat egészét nézve, akkor akár elfogadhatónak is lehet mondani a 2025-öt, sőt, sertéstartói szemmel még akár eredményes, tartalékképző időszak is lehetett volna ez az év, az első kilenc hónap mindenképp. A szakember szerint ugyanakkor nem volt még olyan zavaros időszak a világon, mint ez a mostani: a vámháború és hatásai, az állatbetegségek és járványok, illetve ezek következményei jelentős piactorzító hatással járnak. Bóna Szabolcs szerint ezeket együtt nézve senki se tud magyarázatot adni arra, hogy hogyan állhatott elő egy olyan helyzet, hogy hirtelen mindenből többlet van, hirtelen minden eladhatatlan, hirtelen mindennek bezuhannak az árai. A szakember jelezte, hogy középtávon még mindig van perspektíva az állattenyésztésben, mert ebben az ágazatban mindig volt periodicitás, és az előző években majdnem minden ágazatnak volt olyan időszaka, amikor lehetett tartalékokat képezni.
Aki ezeket okosan használta fel, hatékonyság növelésére, fejlesztésekre, beruházásokra, akkor olyan helyzetbe kerülhetett, amivel átvészelheti a nehéz időket. Amelyik sertéstartónak van tartaléka, annak a válságok idején is megéri beruházni, illetve fejleszteni
- szögezte le Bóna Szabolcs.
A Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. igazgatósági elnöke szerint alapvető probléma az élelmiszer-termékpályán, hogy egyre jobban szűkül az a margin, amin az ágazat szereplői osztoznak. Az élelmiszer-termékpálya végén pedig még mindig a kiskereskedelem diktál. Arra a kérdésre, hogy mi várható a sertéságazatban, Bóna Szabolcs elmondta, hogy nem tudni, mikor fog annyira lecsökkenni a kibocsátás, hogy keresleti piac alakuljon ki. És az se mindegy, hogy ez az exportpiacok nyitása, vagy az állománycsökkenések miatt történik-e majd. Az viszont biztos, hogy amikor ez bekövetkezik, az egy trendforduló lesz. Kérdéses viszont, hogy ez meglesz-e a tartalékok kimerülése előtt? Bóna Szabolcs a munkaerő és munkaerőhiány kapcsán kifejtette, hogy ezen a téren a sertéságazat szereplőit a költséghatékony rendszer kialakítása motiválja. Így meg fogják csinálni mindazon fejlesztéseket, beruházásokat, amelyek csökkentik a jelenlegi létszámigényt. Ezek pedig már középtávon is a költségek csökkenését fogják eredményezni. Bóna Szabolcs szerint az ágazatban nagy problémát jelent az energiaárak és az energiahatékonyság kérdése, ami pedig egyen versenyképességi nehézséget is jelent az élelmiszer termékpálya tekintetében. A szakember ugyanakkor úgy látta, hogy a sertéstartásban még van fantázia, így nem szabad feladniuk azoknak, akik ezzel foglalkoznak.
Pecze László, a Topigs Norsvin Central Europe ügyvezetője szerint 2025 megmutatta, hogy nagyon nehéz előre látni, mi várható egy adott évben. A harmadik negyedév végéig akár szolid-jó évnek is lehetett volna mondani az ideit, de most a legoptimistább becslések szerint is sötét hónapok jönnek az ágazatban. A szakember kitért arra is, hogy a sertések terén Európában nem csökkent jelentősen a fogyasztás és az ellátás, de ha a kiviteli arány változik, az mindent átalakíthat, különösen akkor, ha ennek következtében beragadnak a készletek a kontinensen. Ilyenkor az a kérdés, hogy mennyi ideig fog ez tartani. Pecze László a spanyolországi sertéspestis-helyzet kapcsán rámutatott, hogy jelenleg csak Katalóniából nem lehet Kínába szállítani, és a spanyoloknál nem voltak nagy árkülönbségek többi nagy európai sertéstermelő országhoz képest, csak ők jobban tudtak a kínai piacokon értékesíteni.
Ez remélhetőleg a továbbiakban is megmarad, mert ha a spanyol készletek beragadnak az uniós piacon, akkor abból nagy baj lesz
- mondta Pecze László.
A Topigs Norsvin Central Europe ügyvezetője szerint a válságok pozitív következménye, hogy az ágazat szereplői nem csak „divatból” hoznak meg bizonyos döntéseket, hanem elkezdenek számolni is. Mint mondta, az ágazatban hat fejlesztési terület van: a robusztusság, az állatjólét, a húsminőség, a takarmány, a környezetvédelem, illetve a fenntarthatóság. A fejlesztések során pedig minden euró és cent számít, amivel olcsóbban lehet előállítani a vágósertéseket. Pecze László beszélt arról is, hogy a felkészült sertéstartók nem a pillanatnyi helyzet alapján döntenek a beruházásokról, hanem van egy közép- hosszú távú tervük, márpedig ebben a szegmensben nem egy, hanem inkább 3-4 évet kell nézni. Szerencsére azonban a hatékonyságnövelő támogatások hatása kezd látszani az ágazatban. A szakember azt is elmondta, hogy bár Magyarország sikeresen végrehajtott egy PRRS-mentesítési programot, az afrikai sertéspestis korlátozza a sertésexportot, márpedig a tenyészállatok kivitelében komoly potenciál lenne.
Sánta Éva, a Talentis Agro baromfiágazati divízióvezetője szerint az ágazatot már nagyon hosszú ideje érintik a különböző hatások, főleg negatívak, ám ezekből sokat lehet tanulni. Az ágazat is egyre ütésállóbb, ezért a szakember összességében pozitívnak értékelte az idei évet, és várja a folytatást. Sánta Éva beszélt arról is, hogy nehézségek a pulykaágazatot kevésbé érték, így ennél a szegmensnél még lehet növekedésben gondolkodni, sőt, megállni látszik az a korábbi tendencia, hogy a termelők a pulykából kilépve valami másba kezdenek, és inkább egyre többen maradnak ennél az állatnál. A Talentis Agro baromfiágazati divízióvezetője rámutatott, az igazi kérdés az, hogy tudnak-e volument előállítani, vagy sem. Sánta Éva a pulykaágazat helyzetével kapcsolatban jelezte, hogy a baromfiban vannak gyengébb és erősebb húsok. Mint mondta,
bízunk benne, hogy a pulyka stabil kereslet-kínálattal rendelkező szektor marad, és igyekszünk nem túltolni a termelést.
Szabó Ákos, a Tranzit Csoport vezérigazgatója szerint a baromfiágazatban nem lehet naptári évhez kötni a piaci ciklusokat, és a brojlercsirkénél szeptemberben lezárult egy csodás 3 éves időszak. Ez alatt viszont volt idő felkészülni a nehezebb időszakra. A víziszárnyasnál a pecsenyekacsa-piac 2023 óta lejtőn van, amelyet a EU-n kívülről érkező import és madárinfluenza is sújt, de ha teljes gőzzel dübörög az ágazat, akkor túltermelés van. Szabó Ákos közölte, hogy a liba továbbra is szezonális termék, és bár csökken a fogyasztás, a pozíciók egyelőre még kitartanak. A szakember beszélt arról is, hogy szeptemberben újraindult a termelés a lengyeleknél, valamint Brazília is visszakapta az exportjogosultságait. Ez pedig máris hatással volt az árakra. Szabó Ákos ugyanakkor jelezte, hogy a növekvő kereslet növekvő árakat hoz, de aztán mindig visszarendeződés van, de amelyik cégvezető felkészül erre, azt nem fogja meglepetés érni.
Az kijelenthető, hogy túlhúztuk az árakat. Az élősertés, a kacsa, a pulyka ára olyan mértékben emelkedett, ami egy magasabb fogyasztói árat hozott. A fogyasztók pedig döntöttek, és nem vették le a polcról a termékeket
- jelentette ki Szabó Ákos.
A Tranzit Csoport vezérigazgatója beszélt arról is, hogy a következő időszakban konszolidáció várható. Az ágazatban nincs strukturális probléma, a baromfifogyasztás nő, bár Európára túlszabályozás és visszafogottabb termelés jellemző. Szabó Ákos szerint semmi baj nem lenne az ukránokkal, ha azonos szabályok vonatkoznának rájuk, mint a többi európai termelőre, ugyanakkor az európai fogyasztóknak számít az élelmiszer eredete, nem szívesen vásárolnak EU-n kívüli termékeket. Szabó Ákos a munkaerő kérdését illetően rámutatott, hogy a problémát az jelenti, hogy a cégek ezen a téren nem hajtják végre a generációváltást, márpedig az emberbe is el kéne kezdeni invesztálni. A jövőt illetően a szakember optimista volt, mint mondta, ezért fektetik be a megtermelt jövedelmüket.
Tóth Sándor, a Nagisz Csoport vezérigazgató-helyettese szerint idén alapvetően jó-közepes évre számítottak, ami az eredmény tekintetében még összejöhet. A cégcsoport sertésben, naposcsibében és brojlercsirkében is érdekelt, ezek közül a naposcsibék ára magas volt, a brojlernek meg októberig jó éve volt. A szakember szerint komoly problémát hozhat, ha megmaradnak a mostani árszintek a tej- és a hústermelésben, mert ezeket már középtávon is lehetetlen kigazdálkodni. Az ágazat nehézségeit illetően a szakember rámutatott, hogy a munkaerőhiány az agráriumon kívül is nagy problémát jelent. Bár a külföldi munkaerő behozatala egyfajta megoldást jelent, de ez nem tartható fenn sokáig, így valamit kezdeni kell majd ezzel a helyzettel. Tóth Sándor beszélt arról is, hogy a bérnövekedés és a takarmányárak megugrása is nehéz helyzetbe hozta az ágazat szereplőit.
Újabb válsághelyzet van kialakulóban, ami hatással lehet az állattenyésztésre. Ráadásul a szántóföldi növénytermesztés helyzete sem fog javulni a klímaváltozás miatt
- jelezte Tóth Sándor.
A szakember elmondta, hogy nem állománybővüléssel terveznek, hanem a telepek fejlesztésével. Az elsődleges céljuk a hatékonyság növelése.