agrarszektor.hu • 2025. december 3. 12:02
Az idei év állategészségügyi krízisei újra rámutattak arra, milyen könnyen borulhat fel a piac, legyen szó a ragadós száj- és körömfájásról, madárinfluenzáról, kéknyelv-betegségről vagy afrikai sertéspestisérről. A Portfolio Agrárszektor 2025 Konferencia kerekasztal-beszélgetésén a hazai állategészségügy és élelmiszerlánc-biztonság kulcsszereplői osztották meg tapasztalataikat és jövőbe mutató javaslataikat. A résztvevők szerint az ágazat nagy utat tett meg a védekezésben, de továbbra sem dőlhet hátra, hiszen tartós, rendszerszintű fejlesztésekre, tudatosabb biztonságra és korszerűbb telepi gyakorlatokra van szükség.
Boncz Attila, a NÉBIH elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy bár az országos főállatorvosi poszton szeptemberben személyi változás történt, az állategészségügyi irányítás stabil maradt. A hatóság legfontosabb feladatának továbbra is azt tartja, hogy fenntartsa az egységes és gyors reagálóképességű rendszert.
Az egységes szolgálat lényege, hogy biztosítsuk az állategészségügyi helyzetet. Nem számítok arra, hogy ezen a téren változás lesz
– mondta, kiemelve, hogy a NÉBIH fókusza továbbra is a megelőzés és a hatékony monitoring.
Külön kitért a ragadós száj- és körömfájás járvány (RSZKF) idei magyarországi megjelenésére is. Hangsúlyozta, hogy számos vizsgálat indult annak feltárására, hogyan került be a vírus az országba, ám ezek nem mindig vezetnek egyértelmű eredményre. Hozzátette, a vírust időközben sikerült felszámolni, így újabb intézkedésekre jelenleg nem kell számítani, de a harmadik országok piacnyitása nem automatikusan áll vissza, ezen hosszú munka lesz.
A legelső bekerülésről nem lehet megmondani, hogyan jutott be Magyarországra a vírus. Legutóbb Pakisztánban regisztrálták, a kérdés csak az, hogy pontosan honnan, vagy hogy került be hozzánk
– fogalmazott.
Jánosa Tibor, az AlphaVet igazgatója szerint a mai járványügyi környezetben kulcsfontosságú, hogy a telepek megfelelő eszközökkel védekezzenek, és a munkavállalók folyamatos képzést kapjanak. Az állattartók részéről egyre több beruházás indul el annak érdekében, hogy csökkenjen az antibiotikumfelhasználás, és javuljanak a biobiztonsági körülmények. A szakember arról is beszélt, hogy a termelőket el kell látni megfelelő eszközökkel, amelyekkel meg tudják védeni az állományaikat. Hozzátette, jó irányba tartunk, mert sokan már elkezdték a szükséges fejlesztéseket.
Jánosa Tibor ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a különböző ágazatok járványvédelmi felkészültsége eltérő képet mutat. Míg a baromfiszektor hosszú évek óta felkészült az influenza- és pestisfenyegetésekre, a száj- és körömfájás megjelenése a szarvasmarha-telepeket váratlanul érte.
A baromfiágazat erős közepes szinten áll járványvédelemben, a sertéspestisre is fel voltak készülve a gazdák. De az RSZKF alatt a szarvasmarha-telepeknél ez nem így volt
– mondta, utalva arra, hogy ezen a területen még komoly fejlesztésekre lesz szükség.
Kovács Herman, a NAGISZ csoport vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy olyan problémák kerültek előtérbe, amelyek korábban nem kaptak kellő hangsúlyt például az állatorvoshiány. A szakember szerint az ágazat lassan érzi meg, milyen következményekkel jár, ha nem biztosított a megfelelő szakember-utánpótlás.
Olyan dolgokkal kell most foglalkoznunk, amelyek eddig nem voltak fókuszban. Ilyen például, hogy nincs elég állatorvos, és hogyan alakul az állatorvosképzés
– mondta.
Ugyanakkor versenyhátrányra is rámutatott a nemzetközi piacon, mivel Magyarország szigorúbb szabályozásokat alkalmaz, mint több versenytárs ország. A szakember elmondta, hogy jók a szigorítások, de az a kérdés, ez hogyan fog hatni a hatékonyságra és a versenyképességre azokkal az országokkal szemben, ahol jóval lazább a szabályozás.
Szabó Ákos szerint a jövő állategészségügye egyértelműen a megelőzésen múlik. A Tranzit Csoport vezérigazgatója kiemelte, hogy a vállalkozóknak nemcsak beruházniuk kell a járványvédelmi rendszerekbe, hanem azokat következetesen alkalmazniuk is.
A megelőzésre sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Kötelező költeni a járványvédelemre, és ezeket az eszközöket használni is kell
– mondta a szakember.
A hazai állattartók viszont komoly versenyhátrányba kerülnek amiatt, hogy Magyarországon jóval szigorúbb élelmiszerbiztonsági és állategészségügyi előírások vannak, mint sok olyan országban, ahonnan olcsó termék áramlik be. Szabó Ákos szerint a madárinfluenza elleni védekezésben sokat fejlődtünk, de figyelni kell új vírusokra és csökkenteni kell a telepi sűrűséget. A szakember kiemelte, hogy a baromfipestis veszélyéről a szakma még mindig keveset beszél, pedig óriási fenyegetést jelenthet.
Zászlós Tibor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke kiemelte, hogy a hazai állategészségügy számos kihívás ellenére is komoly eredményeket tudott felmutatni az elmúlt évben. Mint fogalmazott, nagy különbség van aközött, hogy egy rendszer mennyire felkészült és milyen gyorsan képes reagálni a felmerülő problémákra, ebben pedig a magyar gyakorlat egyre megbízhatóbbnak bizonyul.
Nagyon fontos, hogy egy rendszer mennyire tud gyorsan reagálni egy járványra. A központosított működés lehetőséget ad arra, hogy az intézkedések pontosak és gyorsak legyenek
– emelte ki.
Hangsúlyozta, hogy a visszaszerzett mentességek nemcsak szakmai sikernek számítanak, hanem komoly gazdasági előnyt is jelentenek. Zászlós Tibor szerint a magyar állattenyésztésben különösen nagy érték, hogy az ágazat következetesen törekszik a szigorú állategészségügyi és antibiotikum-használati szabályok betartására, ez ugyanis hosszú távon megbízhatóságot teremt piacokon.
A világ számos országában olyan szigort nem alkalmaznak, mint mi itthon, és mindenre antibiotikumot adnak. Nagyon fontos, hogy Magyarországon ezen a téren komoly eredményeket tudtunk elérni
– mondta, hozzátéve, hogy a kéknyelv, az afrikai sertéspestis és más, környező országokban jelen lévő betegségek miatt továbbra is elengedhetetlen a következetes, tudatos védekezés és megelőzés.
