A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének értéke meghaladta a 3,5 milliárd eurót 2025 első negyedévében, míg a behozatal 2,492 millió eurót tett ki. Az agrár-külkereskedelem többlete így kilencmillió euróval haladta meg az egymilliárdot, ami 131,5 millió euróval kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Az exportérték 1,9 százalékkal csökkent, az importérték pedig 2,6 százalékkal emelkedett, így az egyenleg 11,5 százalékkal maradt el a tavalyi szinttől - tudósított a Világgazdaság.

Az agrárexport továbbra is erősen Európa-centrikus maradt: a kivitel 95,1 százaléka európai országokba irányult. Ázsia részesedése mindössze 3,2 százalék, Amerikáé 1,1 százalék volt, míg Afrika és Ausztrália együttesen sem érte el az 1 százalékot. Az Európai Unió belső piaca meghatározó szerepet játszott, az exportból 82,4 százalékkal, az importból pedig 91,8 százalékkal részesedett. A ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) megjelenése jelentősen visszavetette az élőállat-kereskedelmet. Az élő állatok külkereskedelmi forgalma 26 százalékkal esett vissza: az export 18,9, az import 36,2 százalékkal csökkent. Az élő sertés forgalma 50,3 százalékkal, a szarvasmarháé 46,6 százalékkal, az élő juh és kecske kereskedelme pedig harmadára zsugorodott. Ezzel szemben az élő baromfi forgalma 23,4 százalékkal bővült.

A visszaesés hátterében az áll, hogy 2025 márciusában több ország korlátozásokat vezetett be a magyar importra a ragadós száj- és körömfájás miatt, illetve a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) általános exporttilalmat rendelt el a járványra fogékony élő állatok esetében. Az élő sertés exportja értékben 21,6, importja pedig 45,8 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az exportátlagár 23, az importátlagár 18 százalékkal mérséklődött. A korábbi évekhez hasonlóan az élő sertés behozatala mennyiségben és értékben is jelentősen meghaladta a kivitelt.

Románia volt a legnagyobb élősertés-felvevőpiac 34,8 százalékos értékbeli és 40,7 százalékos mennyiségi részesedéssel, azonban az ide irányuló export értéke 60,4 százalékkal, mennyisége pedig 40,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A húsfélék exportértéke 1 százalékkal mérséklődött, míg importértéke 11,1 százalékkal csökkent. Ennek eredményeként a húsfélék külkereskedelmi aktívuma 108 millió euróra nőtt, ami 22 százalékos javulást jelent az előző évhez képest. A sertéshús exportértéke mintegy ötödével csökkent, a baromfihúsé 3,6 százalékkal nőtt, a marhahúsé pedig több mint kétszeresére emelkedett.

A vágóhídi statisztikák szerint 2025 első negyedévében 23,3 ezer szarvasmarhát vágtak le, 26 százalékkal többet, mint az előző év hasonló időszakában. Sertésből közel 5 százalékkal többet vágtak le, azonban az exportált húsmennyiség ugyanebben az időszakban majdnem 10 százalékkal csökkent. A húsfélék exportárbevételének 82,6 százaléka (237,1 millió euró) az EU belső piacán történő értékesítésből származott, a sertéshús esetében ez az arány 92,6 százalék (88,5 millió euró) volt. Ázsia jelentősége nagymértékben csökkent: míg 2019 előtt az első negyedévek sertéshús-exportértékének 40-50 százaléka származott ázsiai országokból, addig 2019-2024 között ez az arány 1 százalék alá csökkent (kivéve 2021 első negyedévét, amikor 2,1 százalék volt).

A gabonafélék külkereskedelmi forgalma 19 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az export értéke 19,1, az importé 16,4 százalékkal mérséklődött, az egyenleg így 423,7 millió eurót ért el. Mennyiségben a kivitel 20,3 százalékkal csökkent, míg a behozatal 37,4 százalékkal nőtt. Ennek ellenére a gabonafélék exportértéke és egyenlege továbbra is a legmagasabb volt a 24 élelmiszeripari termékcsoport közül. Az első negyedévben összesen 1,6 millió tonna gabonát értékesítettek külpiacokon, amelyből 772,8 ezer tonna kukorica, 689,5 ezer tonna búza és 101,8 ezer tonna árpa volt. Az árpa és a búza kivitt mennyisége 40,1, illetve 61,9 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától, míg a kukoricaexport 8,7 százalékkal haladta meg azt.

A kukorica exportátlagára 15 százalékkal alacsonyabb, a búzáé 2 százalékkal magasabb volt 2025 első negyedévében, mint egy évvel korábban. Az élelmiszeripari melléktermékek, elkészített állati takarmányok árucsoport érte el a második legnagyobb külkereskedelmi aktívumot (200,5 millió eurót) a vizsgált időszakban, exportértéke pedig a legnagyobb volt a termékcsoportok között, elérve a 326,5 millió eurót, ami 5,2 százalékkal haladta meg az előző évi értéket.