Resad Huszejnov, az Agrárkutatási Központ igazgatója szerint a program az évtized végéig 30 százalékkal növelné a baromfihús-termelést, a tojáskibocsátást pedig 27 százalékkal emelné. A kormány célja, hogy a baromfihús terén az önellátás jelenlegi, mintegy 80 százalékos szintjét 100 százalékra növelje. A tervezett intézkedések között szerepel a gépek és berendezések beszerzésének finanszírozása, a hitelkamatok kompenzációja, valamint a tenyésztési tevékenység állami támogatása. Azerbajdzsán történetében most először vezetnek be támogatást a keltetőtojásokra és egyéb tenyésztési termékekre, emellett rendezni kívánják a baromfitelepek földhasználati problémáit is. A program ezenfelül egy tojástermékek mélyfeldolgozására szolgáló üzem létrehozását is előirányozza, amelyet kedvezményes kamatozású hitelekkel segítenek.

Bár az ország baromfiágazata az elmúlt években folyamatosan bővült, a hazai ellátási láncokat tovább szeretnék erősíteni. 2025-ben a baromfitelepek mintegy 85 100 tonna baromfihúst és több mint 1,19 milliárd darab tojást állítottak elő, miközben az országos tojástermelés elérte a 2,34 milliárd darabot, ami 1,8 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.

A termelés bővítését a kereslet jelentős emelkedése is indokolja. Mürvat Haszanli, az azerbajdzsáni baromfihús- és tojástermelők, valamint -exportőrök szövetségének elnöke szerint a baromfihús iránti hazai igény 2016 óta csaknem megduplázódott, azaz a korábbi évi 100–110 ezer tonnáról mára meghaladta a 180 ezer tonnát. Becslései szerint egy azerbajdzsáni fogyasztó évente átlagosan 18–19 kilogramm csirkehúst fogyaszt. Az iparági szereplők szerint a további növekedés egyik fő akadálya az új telepek kialakításának nehézsége volt. Haszanli elmondta, hogy az állami program egyszerűsíti a baromfitelepek földhasználati besorolásának megváltoztatását, jelenleg ugyanis egyes gazdaságok hiába rendelkeznek nagy mezőgazdasági területekkel, azokon jogilag nem építhetnek új termelőlétesítményeket.