Milliókat bukhatnak a magyar gazdák: ezen múlik, mekkorát vesztenek

Berla Attila • 2026. november 18. 10:28

Óriási problémát okozott idén az aszály az állattartással foglalkozó gazdaságoknak is.

Komoly kihívások elé állította az idei aszály a magyar állattartókat, a legelőterületek kiszáradása miatt ugyanis sok gazdaságban a tervezettnél jóval korábban kellett megkezdeni az eltárolt takarmány felhasználását. A széna beszerzése ráadásul nemcsak jelentős többletkiadást okozott, hanem az emelkedő árak és a korlátozott kínálat miatt a beszerzés egyre nehezebbé is vált. A Veszprém megyében gazdálkodó Makrai Áron szerint a kisebb és közepes méretű családi gazdaságok megerősítése kulcsfontosságú lenne a magyar állattenyésztés jövője szempontjából, miközben a termelőknek egyre inkább a feldolgozásban és a közvetlen értékesítésben kell keresniük a magasabb jövedelmezőség lehetőségét.

Makrai Áron családi gazdasága Sümegen működik, ahol édesapjával közösen mintegy ötven hektáron gazdálkodnak. A terület döntő részét legelők alkotják, emellett kisebb szőlőterülettel is rendelkeznek, fő tevékenységük pedig a bivalytartás. Az állomány jelenleg nagyjából ötven tehénből áll, ezt a létszámot azonban most valamelyest csökkentik, elsősorban az állomány frissítése érdekében. A gazdaság munkájában időszakosan külső segítséget is igénybe vesznek, a mindennapi feladatok ellátásában ugyanakkor különösen fontos szerepe van a helyben dolgozó munkatársaknak.

A munkaerő megtalálása önmagában nem feltétlenül lehetetlen, a megfelelő, megbízható ember kiválasztása azonban már jóval nagyobb kihívást jelent. Makrai Áron elmondta, hogy mivel nem laknak helyben, olyan munkatársra van szükségük, akire rá lehet bízni a gazdaság napi működését, és aki önállóan is el tudja látni a feladatait. Tapasztalata szerint jelentkezők akadnak, amikor munkaerőt keresnek, de a megbízhatóság és a helyismeret különösen fontos szempont. Eddig szerencsére sikerült olyan helyi vagy a környékre költöző, lelkes munkatársakat találniuk, akik segítséget tudtak nyújtani a gazdaság működtetésében.

Az idei év egyik legnagyobb nehézségét a csapadékhiány jelentette. A gazdaság legelőterületei eltérő adottságúak, hiszen vannak nedvesebb részek, amelyek normál körülmények között jól hasznosíthatók, más területek viszont száraz időben különösen gyorsan kiszáradnak. A Sümegi Fehér-kövek természetvédelmi terület közelében fekvő, sziklásabb részeken az aszály hatása különösen erőteljes volt, így a megszokott legelőterületnek csak töredékét tudták hasznosítani. A takarmányozásban emiatt jóval korábban kellett megkezdeniük a korábban betárolt készletek felhasználását. Makrai Áron elmondta, hogy a tavalyi tartalékokhoz kellett nyúlniuk, és ezen kívül vásárolniuk is kellett, ami jelentős pluszkiadással járt. Bár valamennyi tartalékkal rendelkeztek, és a többletköltségeket más forrásból is tudták finanszírozni, a korábban félretett összegek jelentős részét most erre kellett fordítaniuk.

Egy átlagos évekhez képest most sajnos sokmilliós többletköltség alakult ki a gazdaságunkban

– fogalmazott Makrai Áron az Agrárszektornak.

A helyzetet tovább nehezítette, hogy a takarmány beszerzése sem volt egyszerű. A széna ára jelentősen emelkedett, miközben a kínálat is korlátozottá vált. Makrai Áron szerint tavasszal még nem lehetett egyértelműen látni, hogy ekkora probléma lesz az idei takarmányellátással, ezért akkor még kedvezőbb áron lehetett volna lekötni a szükséges mennyiségeket. Mire azonban világossá vált a hiány mértéke, a beszerzés már jóval drágábbá vált. Hozzátette, hogy bár jelentős mennyiségű importszéna érkezett az országba, végül nem külföldről vásároltak, hanem igyekeztek hazai, illetve környékbeli forrásokból megoldani a takarmány beszerzését.

A gazdaság a bivalyhús értékesítésénél elsősorban a közvetlen fogyasztói kapcsolatokat próbálja erősíteni. Makrai Áron elmondta, hogy jellemzően Budapestre és környékére értékesítenek, kampányszerű vágásokhoz kapcsolódva, többek között négy-öt kilogrammos bivalyhúscsomagok formájában. Ezzel a felvásárlási értékesítéshez képest magasabb bevételt szeretnének elérni, amelyhez a feldolgozás és a fogyasztóknak nyújtott többletszolgáltatás is hozzájárulhat. A közvetlen értékesítés azért is fontos számukra, mert a bivalyok felvásárlási csatornái korlátozottabbak. A gazda szerinte a termelőknek érdemes lehet olyan értékesítési megoldásokat kialakítaniuk, amelyekkel a termék nagyobb hozzáadott értéket képviselhet. Makrai Áron közgazdász végzettségűként is úgy látja, hogy a mezőgazdasági termelők számára a feldolgozás jelentheti a magasabb jövedelmezőség egyik legfontosabb lehetőségét. Mint elmondta, a termelés önmagában rendkívül nehéz feladat, a nagyobb profit és az eredményesebb gazdálkodás lehetősége viszont elsősorban a feldolgozásban rejlik.

Ez nem egyszerű út, hiszen nekünk termelőknek nemcsak az előállítást kell megoldanunk, hanem az értékesítési csatornákat és a fogyasztók elérését is ki kell építenünk.

A helyi és kistermelői élelmiszerek iránt Makrai Áron tapasztalatai szerint megvan a fogyasztói érdeklődés, a tényleges vásárlásig azonban nem mindig jutnak el az érdeklődők. A tömegtermékekhez ugyanis jóval egyszerűbb hozzáférni, hiszen a vásárlók könnyen beszerezhetik őket a megszokott üzletekben, míg a kistermelői termékek megtalálása és megvásárlása gyakran több utánajárást igényel. A kisebb termelők árui sok esetben magasabb minőséget képviselnek, és az áruk is magasabb lehet, de nem kizárólag az ár jelent akadályt. A mindennapi kényelem és a hozzáférhetőség legalább ilyen fontos tényező. Makrai Áron szerint még azoknak is nehézséget okozhat a rendszeres beszerzés, akik egyébként szívesen választanának közvetlenül a termelőktől származó élelmiszereket. Úgy látja, hogy a helyi termékek iránti igény nagyobb, mint amekkora tényleges fogyasztás végül megvalósul ezen a piacon.

A fiatal gazdálkodók helyzetét tekintve Makrai Áron úgy látja, hogy a környékükön elsősorban a növénytermesztésben, a mezőgazdasági szolgáltatásokban és a borászatban találkozni fiatalabb szereplőkkel. A Balaton-felvidéken több olyan fiatalt is lát, aki borászattal foglalkozik, az állattenyésztésben viszont jóval kevesebben vannak a negyven év alatti gazdálkodók. Ez szerinte jól mutatja, hogy az állattartás utánpótlása különösen nehéz kérdés. A gazdaságok működtetése jelentős napi jelenlétet és folyamatos munkát igényel, miközben a takarmányozási költségek és az értékesítési nehézségek is komoly kihívást jelentenek. Hozzátette, hogy a kisebb gazdaságok számára ezért nemcsak a termelés hatékonyságának javítása, hanem a biztosabb piaci kapcsolatok kialakítása is meghatározó lehet.

Makrai Áron szerint a magyar mezőgazdaság és azon belül az állattenyésztés jövőjében kiemelt figyelmet kellene fordítani a kis- és közepes méretű gazdaságokra. Úgy véli, ezeknek a gazdaságoknak a megerősítése, illetve a megszűnésük megakadályozása alapvető fontosságú lenne. A cél olyan mérethatékony családi gazdaságok működésének támogatása lehetne, amelyek már nem csupán néhány állatot tartanak, ugyanakkor nem is az óriásüzemi modellben működnek.

Megfelelő méret és jó minőségű termelés mellett szerintem ezek a gazdaságok a magyar és az európai piacra is képesek lennének jó minőségű élelmiszert előállítani, ahogyan arra például Ausztriában is találni működő példákat.

- zárta gondolatai Makrai Áron.

Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
fiatal-gazda, állattenyésztés, takarmány, aszály, hús, legelő, kistermelő, állattartás, értékesítés, feldolgozás, állattartó, bivaly,