Az Európai Parlament testületének haszonállatok szállítás közbeni védelmével foglalkozó vizsgálóbizottsága a múlt év végén fejezte be másfél éves munkáját, melynek hatására a képviselők arra a következtetésre jutottak, hogy a tagállamok gyakran nem tartják be az uniós szabályokat, és a szállítás során nem veszik figyelembe az állatok eltérő igényeit - írja a Magyar Nemzet. A vizsgálóbizottság jelentése szerint a leggyakoribb szabályszegések közé tartozik a szükségesnél alacsonyabb belmagasság, kevesebb víz vagy takarmány biztosítása, a szállításra nem alkalmas állatok mozgatása és a túlzsúfoltság, emellett visszatérő probléma, hogy a szállításra szélsőséges hőmérsékleti viszonyok között, hosszú idő alatt kerül sor.

A helyzet javítása érdekében a képviselők ajánlásaikban felszólítják az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet az állatok jólétének biztosítására szállítás közben, vizsgálják felül a jelenlegi szabályozást, és jelöljenek ki az állatok jólétéért felelős uniós biztost. A képviselők emellett arra kérik a tagállamokat, hogy a nem uniós országokba irányuló, nagy távolságokra történő szállítások esetén vizsgáljanak meg minden szállítmányt. Ugyanakkor az EP vizsgálóbizottsága szerint a legjobb az lenne, ha tenyészállatok helyett sperma- vagy embriószállítást, a vágóhídra szállított jószág helyett a hasított testek és hús szállítását részesítenék előnyben az egyes piaci szereplők. Emellett a képviselők felszólítják az EB-t, hogy sürgősen, legkésőbb 2023-ig terjesszen elő egy cselekvési tervet, amely támogatja ezt az átmenetet, és amelyben a szükséges változások gazdasági-társadalmi hatását enyhítő pénzalapra is javaslatot tesz.

Habár még csak javaslatokról van szó, ha az Európai Bizottság valóban szigorítaná az élőállat-szállítást a közösségben, az komoly érvágást jelentene a magyarországi állattenyésztőknek is. Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh- és Kecskeágazatért Egyesület Elismert Szakmaközi Szervezet ügyvezető elnöke szerint bár a legtöbb bárány ma élő állatként hagyja el az országot, számítani lehet arra, hogy a különböző zöldmozgalmak erősödésével idővel korlátozni fogják az állatok szállítását az Európai Unióban. A szakember úgy látja inkább a jelenleginél jóval nagyobb kapacitással működő vágóhidakra van szükség, hiszen míg a magyar juhágazat szereplői évente hatszázezer élő állatot szállítanak külföldre, addig a vágóhidak mindössze harminc-negyvenezres kapacitással működnek.

Ugyanakkor míg a kiskérődző ágazatban a vágóhídi kapacitás növelésével orvosolható a helyzet, a szarvasmarha-ágazatban nem jelent alternatívát, és súlyos következményekkel járna, ha az Európai Unióban betiltanák az élőállat-szállítást, hiszen itthon nem jellemző a hizlalás, a tenyésztők növendék állatokat szállítanak az exportpartnereiknek. Márton István, a Magyar Hereford-, Angus-, Galloway-tenyésztők Egyesületének elnöke szerint a jelenlegi takarmányárak mellett nem éri meg a magyar gazdáknak, hogy hizlalással foglalkozzanak, a növendék állatok eladásából magasabb jövedelemre tehetnek szert. 

- hangsúlyozta az egyesület vezetője.