Újra támad a veszélyes vírus Magyarországon

agrarszektor.hu
Két állatnál újra kimutatták az úgynevezett kéknyelv betegséget, most egy 350 üszőből álló Tolna megyei szarvasmarha-állományban. A betegség tavaly Csongrád megyében jelent meg, majd elterjedt az ország más részeire is. A szúnyogcsípésekkel terjedő kéknyelv vírus a kérődzőkre veszélyes, embereket nem betegít meg.

MÁR CSAK 2 HÉT! AZ AGRÁRSZAKMA VEZETŐI SIÓFOKON TALÁLKOZNAK!

December 2–3-án ismét megrendezik a Portfolio Agrárszektor Konferenciát, a hazai agrárium egyik legnagyobb és legrangosabb szakmai csúcstalálkozóját, ahol a mezőgazdaság és az élelmiszeripar legfontosabb kihívásai, támogatási lehetőségei és jövőbeli kilátásai kerülnek fókuszba.

A rendezvény előadói között lesz Elli Tsiforou, a Copa-Cogeca főtitkára, Gert-Jan Oplaat, az AVEC elnöke, Nemes Imre, a Nébih elnöke, Harsányi Zsolt, az AXIÁL tulajdonos-ügyvezetője és Ádám János, a Bonafarm Mezőgazdaság vezérigazgatója.

Ne maradjon le az év egyik legfontosabb agrárszakmai eseményéről! 

Szeptember elsején vett vérmintákból két állatnál mutatta ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a kéknyelv vírust egy 350 üszős Tolnai szarvasmarhatelepen. Az állategészségügyi hatóság a fogékony állatokat tartó telepeknél a kitörés körüli 3 kilométeres sugarú körben megemelt számban végzi a betegség elterjedtségének felmérésére szolgáló vérvizsgálatokat, 20 kilométeres körzetben pedig 30 napos megfigyelési zárlatot rendel el. A korlátozás alá vont területekre vonatkozó ki- és beszállítási szabályok részletesen olvashatóak a hivatal weboldalán.

Az emberre nem veszélyes

A kéknyelv megbetegedést - amelyet szúnyogok csípése terjeszt - tavaly is kimutatták. A vírust október közepén diagnosztizálták Csongrád megyében, majd elterjedt az ország más részerire is. A mostani újabb kitörés ellenére az elmúlt évi eset miatt elrendelt, jelenleg is érvényben lévő megfigyelési és védőkörzetet (azaz a korlátozás alá vont területeket) nem kellet módosítani, azok továbbra is érvényesek. A vírus a kérődzőkre - szarvasmarhákra, juhokra, kecskékre - veszélyes, az összes többi állatra és az emberre nem.

Ugyanakkor jelentős változás a tavalyi intézkedésekhez képest, hogy a fertőzött állatokat nem ölik le. Ehelyett az állategészségügyi hatóság a fogékony állatokat rovarirtó szerrel kezeli a kitörés körüli 20 km-es sugarú körben és vakcinázza a védőoltást még nem kapott egyedeket. E területeken a betegség elterjedésének megakadályozását jelentősen segíti a törpeszúnyogok élőhelyeinek gyérítése is. Ez nem kizárólag vegyszeres úton történhet, hanem úgyis, hogy a vízállásos területeket, a trágyát és a trágyalét mechanikusan - földréteggel - lefedik.

Vakcinázás állami támogatással

A korlátozás alá vont területek 20 kilométeres zónán kívül eső részein is lehetőség van a fogékony állatok védőoltására - közölte a Nébih. E területeken a vakcinázás nem kötelező, hanem önkéntes alapon kérhető az állományokat ellátó állatorvostól. Ez esetben a védőoltás alapvetően az állattartó költségére történik, aki állami támogatást is igénybe vehet. Az önkéntes vakcinázás minél szélesebb körű elvégzése egyrészt fontos szerepet játszik a betegségelterjedésének megakadályozásában, másrészt az állattartók állományait védi egy esetleges fertőződés okozta kártételtől - hívja fel a figyelmet a hivatal.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

CLAAS AXION-ok új generációja (x)

Új szintre emeli a hatékonyságot az új CLAAS AXION 8 és 9: 240–450 lóerő, prémium kényelem és intelligens technológiák a még eredményesebb munkáért.

Támogatott tartalom

KWS innováció és megoldások – Fókuszban a kockázatkezelés (x)

A mezőgazdaság előtt álló kihívások változnak, de célunk változatlan: partnereink sikeres és biztonságos gazdálkodásának támogatása. Innovációinkkal, széles portfóliónkkal és szakmai támogatásunkkal együtt keressük a helyi adottságokhoz legjobban illeszkedő megoldásokat.

FIZETETT TARTALOM