Jéggel söpört végig a zivatar itthon: mutatjuk, hol volt a legdurvább
Több helyen is kialakultak záporok-zivatarok, amelyeket nem egy helyen jégeső kísért.
Több helyen is kialakultak záporok-zivatarok, amelyeket nem egy helyen jégeső kísért.
Az elmúlt héten mégis medvére utaló nyomokat találtak a Mátrában a természetjárók.
Első alkalommal sikerült hosszúszárnyú denevért találni a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársai a Vértesbe.
Szerdán késő este földrengés rázta meg Pér térségét, az 1,7-es magnitúdójú mozgást az epicentrum közelében élők érzékelhették.
A Bükki Nemzeti Park munkatársai nem találtak medvére utaló nyomokat a helyszínen.
Szeizmológiai obszervatórium: tavaly 1611 földmozgást regisztráltak a Kárpát-medencében.
Észak-Amerika egyik leggyakoribb récéje, a zöldszárnyú réce egy példánya bukkant fel a tatai Öreg-tavon.
Évről évre érkeznek Magyarországra olyan madarak, amelyek korábban nem fordultak meg itt.
December 16-án Dél-Portugáliában egy 2003-ban Rétszilason gyűrűzött szerecsensirályt figyeltek meg.
Az uráli bagoly főként Oroszországban honos, európai állományai pedig a Kárpátok és az észak-balkáni hegységek területén találhatók.
Félni nem kell, de egy esetleges medvével való találkozásra érdemes felkészülni hazánkban.
Az elmúlt években a medvék újra elszaporodtak a Kárpátokban és időnként Magyarországra is átkóborolnak.
Az invazív faj megjelenése komoly fenyegetést jelent a hazai méhészetre és ökoszisztémára.
A WELV-t korábban sem állatokban, sem emberekben nem mutatták ki, a 2019-i észlelés után kezdték el keresni a szakértők a kórokozót.
Aszód környékén ismét barnamedvét észleltek, ezért a Pest vármegyei település önkormányzat figyelmeztető táblákat helyezett ki.
Az előtt jelzi az erdőtüzet a Vodafone rendszere, hogy az egyáltalán elkezdődne.
Már zajlanak az új robot tesztjei.
Áttörést értek el a lisztharmatfertőzés felderítésében az ATK kutatói.
Lehet, hogy megvan a rettegett gyomnövény természetes ellensége?
14 ezer bejelentés alapján készült térkép az ízeltlábúak elterjedtségéről.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.