Hamarosan benyújthatják kérelmeiket a tavaly aszállyal sújtott kukoricatermelők.
Egyre fokozódik az aszályhelyzet Magyarországon, ráadásul a várt országos, áztató esők sem akarnak megérkezni.
Ha nem érkezik nagyobb mennyiségű csapadék a magyar földekre, annak komoly következményei lesznek a kukoricatermésre nézve.
Az aszály és a toxinok terjedése komoly kihívások elé állítja a hazai vadállományt.
Napos, száraz, meleg időjárás kedvez az érés fázisába lépett gabonáknak, a repcének és az érésben lévő gyümölcsöknek.
Az éveken át elhúzódó tartós vízhiány egész Európa szerte, évről évre, nagyobb károkat okoz az ökoszisztémáknak és a gazdaságnak egyaránt.
Évről évre újabb meglepetések érik a gazdákat a földeken, egyre kisebb a mozgástér.
Eredményes agrárium nélkül nincs sikeres vidék, nincs biztonságos élelmiszerellátás és nincs élhető nagyváros sem.
Vasárnapig az ország 99 százalékán egy csepp eső sem fog esni, pedig már most nagyon száraz a talaj.
Rendkívüli támogatásról döntöttek az aszállyal sújtott kukoricatermelők megsegítésére.
Nincs kilátás komolyabb csapadékra a következő napokban, tovább fokozódik az aszály a földeken.
A tavalyi nehézségek után idén rekordtermésre számítanak a búzatermelők Romániában.
Szántóföldi növényeink egyre jobban szenvednek, ez pedig a termésátlagokban is meg fog látszódni.
A pályázatoknak köszönhetően egyre több termelő épít, vagy tervez építeni tárolót Magyarországon.
A szakértők szerint kihívásokkal teli évre számíthatnak a magyar mezőgazdaság szereplői idén.
Bár a május utolsó dekádjában érkezett csapadék, ennek ellenére Magyarországon ismét egyre nagyobb területre terjed ki az aszály.
Szicíliában már a tengervíz-sótalanításával keresik megoldást a szigeten pusztító szárazságra.
Szeszélyes, ugyanis amíg az ország egyik fele „kiszárad” a másikon többször villám árvizekről is hír kaptunk.
Az élelmiszer-termelésre egyre nagyobb nyomás nehezedik az éghajlatváltozás, a korlátozott természeti erőforrások és a növekvő világnépesség miatt.
Míg gépkezelőt, traktorost még viszonylag könnyebb találni, a gulyások, állatgondozók utánpótlása egyre nehezebb.
A környezetbe kerülő ösztrogénterhelés mintegy 90%-a az állattenyésztésből származik.
Bár sokan ilyenkor azonnal rovarirtóért nyúlnak, nem feltétlenül kell vegyszerekkel felvenni a harcot a büdösbogarak ellen.
Vészhelyzetben a magyar cukorágazat, és ez a termelőket, a feldolgozókat és a fogyasztókat egyaránt érinti.
A nappalok továbbra is kellemesen melegek lehetnek, miközben a reggeli órákban már jóval hűvösebb időre kell készülniük a horgászoknak.
2025-ben mintegy 27,6 ezer tonna szilvát takarítottak be Magyarországon, ám a becslések szerint az idei évben nagyobb lesz a termés.
