A Bakonyerdő Zrt. szakemberei a kopár hegyoldalakból sokszínű erdőket varázsoltak a Keszthelyi-hegységben.
A friss adatok szerint a 2025-ben tovább gyarapodott Magyarország erdőterülete.
Az erdőkben tapasztalható környezetszennyezésekért már nem a kirándulók a felelősek.
A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik megoldása az elegyesebb, változatosabb szerkezetű erdők kialakítása.
Az úgynevezett „erdei lépőkövek” rendszere egyszerre szolgálja a biodiverzitást és a fenntartható erdőkezelést.
Az erdőgazdálkodás hosszú távú, tudatos folyamat, ahol minden döntés évtizedekre meghatározza az erdő állapotát és sokszínűségét.
Vásárlói bejelentés alapján kiderült, hogy a közösségi médiában kedvező áron hirdetnek a SEFAG Zrt. nevével gyertyánt és tölgyet.
A mogyoródi önkormányzathoz érkezett bejelentés medve észleléséről a település külterületén, Kukukkhegynél, egy erdős részen, a bánya fölötti területen.
Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság az elmúlt években csaknem 1000 hektár erdőterületet vásárolt.
Az erdők nemcsak faanyagot adnak, hanem szerepet játszanak a klíma szabályozásában, a vízmegtartásban és a biodiverzitás megőrzésében is.
Az Országfásítási Program 2019-es meghirdetése óta csaknem 200 millió darab új fát sikerült elültetni hazánk erdőterületének növelése érdekében.
A hazai erdőgazdálkodás hosszútávon is képes tűzifával kiszolgálni a lakosságot.
Az erdők éves szénmérlege a jelenlegi gazdálkodási gyakorlat mellett kedvező, mintegy 5-6 millió tonna szén-dioxidot kötnek meg.
A hazai vadgazdálkodás további sikerének a kulcsa az erdők állapotának javításában és az ország fával borított területének növelésében rejlik.
A klímaváltozás kihívásaira olyan természetalapú lehetőségekkel kell válaszolni, mint amilyen az erdőtelepítés.
Az idén is ötmilliárd forintot biztosít a kormány a rászorulóknak a szociális tűzifa programra.
A faállománnyal borított erdőgazdálkodási célú területek mérete az elmúlt két évtizedben nőtt itthon.
A globális erdőirtás csökken, ugyanakkor az erdők továbbra is nyomás alatt vannak.
A klímaváltozás negatív hatásai alapjaiban kérdőjelezik meg az alföldi erdőgazdálkodás jelenét és jövőjét.
A Homokhátság ma már sokak számára erdőkkel, mozaikos tájjal és gazdag élővilággal azonosul, de ez nem mindig volt így.
Egyes kényelmi funkciók mára már elengedhetetlen, kötelező elemmé váltak a traktorvásárlások során.
A rovarfehérje és a lárvák után maradó frassz is fontos kiegészítő lehet, ha tarol az aszály itthon.
Lassan változik a magyar étrend, az árérzékenység még mindig jellemző a fogyasztók többségére.
Lehetőség van arra, hogy a termelők a silózást elvégezzék anélkül, hogy elesnének a kárenyhítéstől.
A kiváló minőség nem a betakarítás pillanatában dől el, hanem már a virágrügyek kialakulásától kezdve folyamatosan formálódik.
