A csapadékos időjárás sokfelé hátráltatta az őszi talajmunkákat és a gabonák vetését, azóta viszont a napos időjárás kedvező körülményeket teremtett.
A 2022. évi történelmi aszály több mint 30 százaléka az éghajlatváltozás számlájára írható.
Egyes erdőkben megháromszorozódott az erdőtüzek által kibocsátott szén-dioxid mennyisége.
Az éghajlatváltozás már a világ legnagyobb jéggel borított kontinensére is hatással van.
Fennáll a kockázat, hogy az EU alkalmazkodást célzó politikája nem tart lépést az éghajlatváltozással.
A rejtélyes kór összefügghet a mikotoxinok jelenlétével, amiket már vemhes dámszarvasok és borjaik májából is sikerült kimutatni.
A globális átlaghőmérsékletek emelkednek, biztosra vehető, hogy 2024 lesz az eddigi legmelegebb év a világon.
A legfrissebb előrejelzések szerint a hét első felében napsütéses, meleg idő várható.
Meteorológia: megdőlt a hajnali melegrekord a fővárosban pénteken.
A klímaváltozás megduplázza a közép-európaihoz hasonló áradások esélyét egy új jelentés szerint.
30-31 fokot mutathatnak a hőmérők a legmelegebb órákban, északnyugaton 10 fokkal lesz hűvösebb.
Komoly záporok, zivatarok várnak ránk a héten, de számítanunk kell lehűlésre és melegre is.
A 2024-ben tapasztalt időjárási anomáliák nem tettek jót a hazai halfajták állományainak.
Az idei nyáron az átlagosnál kétszer több hőségnapot regisztrált a HungaroMet Zrt., azaz olyan napot, amikor a legmagasabb hőmérséklet elérte a 30 Celsius-fokot.
Jelentősebb javulás keddtől jön, a jövő hét közepén többfelé már a 25 fokot is elérhetjük.
A mérések kezdete óta ez volt a legmelegebb nyár Magyarországon, 2,7 fokkal volt melegebb, mint korábban.
Megérkezett az eső és a lehűlés hazánkba, jó eséllyel véget ér a hosszú aszály itthon.
Szombat hajnalban a hatodik egymást követő napon is megdőlt a melegrekord Budapesten.
Nem csak a termés megvédése a feladat, hanem olyan termékek előállítása, amelyek gazdaságosan állíthatók elő, legalább középtávon.
Mindössze 0,01 fokkal maradtunk el az eddigi legmelegebb, 1992-es augusztustól.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.