Szeptemberben eddig minden nap dőlt hőmérsékleti rekord Magyarországon, volt, ahol több mint 36 fok volt.
Csütörtökön még főleg a déli megyékben 25 fok felett alakulhat a napi középhőmérséklet.
Budapest Lágymányos állomáson több, mint egy fokkal volt melegebb a korábbi rekordnál.
Rekordmeleget hozhat a meteorológiai ősz első hete, több napon is veszélybe kerülnek a melegrekordok.
Nagyon meleg lesz ma is Magyarországon, erre mindenkinek érdemes lesz odafigyelnie.
Magyarországon a napenergia aránya az áramtermelésben a világon a harmadik, Európában a második legmagasabb volt tavaly.
Vasárnap kezdetét veszi a meteorológiai ősz, de egyelőre csak a naptárban érződik
A nyarak egyre melegebbek, beleértve az augusztus végi periódust is, és ehhez sajnos hozzá kell szokni.
Nyolc állomás hőmérséklete is felülmúlta a két évvel ezelőtti melegrekordot, pénteken az éjszaka volt rekordmeleg országosan és a fővárosban is.
Országszerte kell záporokra, zivatarokra és felhőszakadásra számítani, ráadásul nagyon meleg is lesz ma.
Az eddigi legmagasabb napi felszíni mediánhőmérsékletet mérték 28,9 Celsius-fokkal a Földközi-tengeren.
Rekordmeleg a Földközi-tenger, a vízhőmérséklet helyenként a 30 fokot is meghaladja.
78 éves rekordot döntött meg a keddi forróság Magyarországon, Kelebián 40,7 fok volt.
Vasárnap éjfélig lesz érvényben a legmagasabb fokozatú riasztás az augusztusi kánikula miatt.
A klímaváltozás és annak következményei elintézhetik a lazactenyésztést a norvégoknál.
Az egy hónapnál is tovább tartó napos nyári szárazságok komoly hatással lehetnek a magyar mezőgazdaságra.
Július közepén kilenc nap alatt 22 országos és fővárosi melegrekord dőlt meg itthon.
A klímaváltozás hatására minimális mértékben már meghosszabbodtak a napok a Földön.
Sokáig mindössze tudományos viták tárgya volt, mostanában viszont a saját bőrünkön tapasztalhatjuk a globális felmelegedés hatásait.
Sorra dőlnek a melegrekordok Magyarországon, miközben egyre többeket foglalkoztatnak a klímaváltozás várható következményei.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.