Az élelmiszerek, italok, dohány kivitelének volumene 0,6, a behozatalé 0,9 százalékkal alacsonyabb lett januárban.
Mintegy 2.900 állattartónak indult utalás, összesen 1,2 milliárd forint értékben.
Vélhetőleg nem sok értelme lenne az újra belengetett árstopnak, hiszen a kereskedelmi cégek más termékek áraiba építhetik be az elvesztett profitot.
Magyarországon, az egy évvel korábbihoz képest 34 százalékkal magasabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával február második hetében.
A tej ára egy év alatt közel 65%-kal drágult, 318 forintról 524 forintra emelkedett.
2024 január és 2025 január között 24 százalákkal nött a tojás fogyasztói ára Magyarországon.
Az innovációfejlesztési pályázaton 30 vállalkozás több mint 1,3 milliárd forint támogatást kapott.
Magyar fejlesztésű toxinvizsgáló forradalmasíthatja a gabonafélék ellenőrzését nemzetközi szinten is.
Az elmúlt években tapasztalt jelentős élelmiszerár-emelkedés nem kizárólag magyar jelenség.
Magyarországon 2023-ban 18 százalékkal nőtt a körtetermés, de 2024-ben várhatóan 25 százalékkal csökken.
A komplex fejlesztések megvalósítását célzó kiírásban legkevesebb 200 millió, legfeljebb 5 milliárd forint igényelhető.
A magyar agrárminiszter úgy gondolja, hogy Franciaország fontos szövetségese hazánknak.
Nagy István szerint új finanszírozási lehetőségek szolgálják az agrárvállalkozásokat.
Még nagyobb adómentességhez jutnak az őstermelők Magyarországon, mutatjuk, miket érdemes tudni.
Új pályázatok segítik a vidékfejlesztést és az agrárberuházásokat Magyarországon.
A cég 35 milliárd forint értékben új, automatizált csirkevágó- és feldolgozó üzemet hoz létre Szentesen.
2024 végére meghaladta a 2100 forintot a fizikai dolgozók átlagos órabére Magyarországon.
Az egyszerűsített foglalkoztatásban módosul a napi közteher mértéke és a nyugellátás számítási alapja is.
Továbbra sem olcsó mulatság termőföldet vásárolni ma Magyarországon, durva árakkal találkozhatunk.
A karácsony nemcsak a kosárértéket, de a vásárlási gyakoriságot is megemelte az országban.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.