Az elmúlt napokban tapasztalható intenzív havazásnak köszönhetően a Tátrában most vastagabb a hótakaró, mint az egész tél során bármikor.
Hóval búcsúzik a március a Mátrában és a Bükkben, kedden pár centi még leeshet a hegyekben.
Volt az országnak olyan térsége, ahol a pénteki nap során fél méteres hótakaró alakult ki.
Szerdára virradó éjszaka 30-50 centiméternyi friss hóréteg hullott le Bukarestben.
Csütörtökön és pénteken érkezik az újabb csapadék, szombat reggelig komoly mennyiség is leeshet.
Mit tehetünk hólapátolás közben, hogy csökkentsük egy eljövendő száraz időszak káros hatásait?
A hótakaró természetes szigetelőrétegként védi a növényeket és a talajt a szélsőséges fagyoktól, valamint mérsékli a hőingadozást is.
A Dunántúl nyugati területein ma reggelre -15 fok körüli vagy akár alatti hőmérsékletek előfordulhatnak.
Lassanként elhagyja térségünket a kiadós havazást okozó mediterrán ciklon, de este dél felől a keleti tájakat újabb csapadékzóna éri el.
Érkezik a havazás második hulláma Magyarországra, sokfelé újabb 10-15 centivel gyarapodhat a hóréteg.
Hétfőn megérkezett az igazi tél hazánkba, az ország legnagyobb részén komoly havazás kezdődött.
Két megye kivételével az egész országra figyelmeztetést adtak ki keddre havazás veszélye miatt.
Mindössze elenyésző mennyiségű csapadékra készülhetünk, de több helyen is kifehéredhet ma a táj.
Rövid, de intenzív hóesés hozott többfelé téli hangulatot a reggeli, kora délelőtti órákban.
Fehérbe öltözött a Nyugat-Dunántúl karácsony reggelére, többfelé havazás fogadta az ébredőket.
Egy aktív ciklon csapadékrendszere az észak felől érkező hideg sarkvidéki eredetű légtömeggel keveredve rekordmennyiségű havat hozott Izlandra.
A hétvégi hidegbetörés a Kárpátokba visszahozta az igazi telet, rekordot hozott az április a Tátrába.
Meglepő módon nem a Kékestetőn hullott le hazánkban a legtöbb hó karácsony reggelére.
Péntekre valóban megérkezett a havazás Magyarországra, néhol 20 centis hótakaró alakult ki a hegyekben.
A csütörtöki meleg után visszatért a téli időjárás, a hétvégére akár ki is fehéredhet az ország.
A napraforgó betakarításában is egyre fontosabbá válik a nagyobb területteljesítmény, a betakarítási veszteségek mérséklése és az alkalmazkodás.
Nemcsak a földet és a vagyont kell átadni, hanem azt a tudást és tapasztalatot is, amely nélkül a következő generáció nehezen tudja továbbvinni a gazdaságot.
Nincs értelme ezt a vitát „állatvédők kontra gazdák” kérdéssé egyszerűsíteni.
A sertéságazat jövőjében a genetika, a kutatás-fejlesztés, az ellenálló képesség és a technológia egyaránt meghatározó szerepet kap.
A fogyasztói szokások változása és a nemzetközi verseny is egyre nagyobb nyomást helyez a seréstenyésztőkre.
