A Poroszlói-medencében ritka áramláskedvelő halfajt, egy paducot sikerült azonosítani a közelmúltban.
A Magyar Haltani Társaság által szervezett 17. "Év hala" választáson a vágótok nyerte el a 2026-os címet a szavazatok 45,2 százalékával.
A déli parton létesített kikötőkben tapasztalható téli halpusztulások mögött rendszerszintű probléma áll.
Államijegy, fogási napló és/vagy területi jegy nélküli horgászat miatt 189 fő ellen indult eljárás.
Újítások is bekerültek az Európai Unió jövő évre vonatkozó halászati megállapodásába.
A Balaton ökoszisztémáját súlyosan veszélyeztetik az idegenhonos fajok, amelyek gyakran felelőtlen emberi tevékenység következtében kerülnek a tóba.
Megújult lendülettel folytatódik a „Kapj rá!” halfogyasztást ösztönző kampány itthon.
Gelencsér Csaba balatoni horgásztúra-vezető kivételes élményben részesült, amikor sikerült kifognia élete harmadik legnagyobb süllőjét.
Az Agrárminisztérium jelenleg is dolgozik a védett fajok listáját tartalmazó rendelet átfogó felülvizsgálatán.
Hatalmas harcsát fogtak ki a mohácsi Duna-szakaszon, amelyet a mérlegelést követően visszaengedtek természetes élőhelyére.
Idén is lezajlott a halállomány összetételének tudományos szempontú vizsgálata a Duna főágában.
Ritka fejlődési rendellenességgel rendelkező kecsege keltett feltűnést szakmai körökben.
Egy hivatalosan helyileg kihaltnak nyilvánított sima tokot fogtak ki a Dráva-folyóból Horvátországban.
Súlyos halpusztulás történt a Sárszentmihályi-tározón, ahol két hullámban több száz kilogramm hal veszett oda.
Hatalmas harcsát fogott egy horgász a Fehérvárcsurgói-víztározón szeptember 21-én.
Feszültség alakult ki, miután a halgazdálkodók számára megnyílt pályázati lehetőséget váratlanul módosították.
Rekordméretű, 240 centiméteres, 90 kilogrammos harcsát fogott ki egy horgász a tatabányai Centrál-tóból szeptember közepén.
Egy balatoni horgász emlékezetes küzdelmet vívott egy kapitális harcsával a viharos vízen.
Gelencsér Csaba, a Pergető Kalandok horgásztúra-vezetője rekordméretű, 190 centiméteres harcsát fogott a Balaton középső medencéjében.
Az aszály, a csökkenő árak és fogyasztás hármas szorításában küzd a hazai halászati ágazat.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
