A szilva nagyfokú ökológiai toleranciával rendelkezik, és az ország valamennyi termőtájában termeszthető gyümölcsfajunk.
Nem tartható fenn tovább a jelenlegi körülmények között az étkezésitojás-termelés a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége szerint.
Az extrém időjárás jelentős károkat okozott a növénytermesztésben Magyarországon.
2029-ig 1500-2000 milliárd forint közötti beruházás valósulhat meg a szektorban, ami történelmi lehetőség.
Minden eszközzel támogatni kell a hazai méhészeti ágazatot, amelyet jelentősen sújtanak az unióba érkező ázsiai importméz hatásai.
A nyúlhős régen nagy népszerűségnek örvendett itthon, ma már viszont alig keresik a magyar vásárlók.
A klímaváltozás kedvezőtlen hatásai a sörkészítők életét is rendszeresen megnehezíti.
A magyar élelmiszergyártók költségek terén nem tudnak versenyezni külföldi versenytársaikkal.
Az export egészét tekintve tagja vagyunk annak a szűk, 35 országot számláló „elit-klubnak”, akik 100 milliárd dollár feletti exportteljesítményre képesek.
Bár örömmel fogyasztják a magyarok is az édesburgonyát, sokan nem tudtak megbirkózni a termesztésével itthon, így áramlik be az import.
Az idén is több tíz millió hazai virágzó dísznövény kerülhet a piacra Magyarországon.
Kizárólag hazai beszállítók termékeiből válogathatunk négy kategóriában is
A megkérdezett húsfeldolgozók legalább a tavalyihoz hasonló forgalomra számítanak, többségük 5-15 százalékos növekedést vár az idei húsvéttól.
Bár a boltokban egész évben jelentős a zöldségkínálat, a kora tavaszi időszaktól kezdődően egyre több zöldségfajta esetében veszi át az import helyét a magyar áru.
Míg 10 éve a granola még nem volt ismert, ma már keresettebb, mint a müzli Magyarországon.
A cél az, hogy 2030-ig hazánk az Európai Unió legfejlettebb mezőgazdasági országai közé tartozzon.
Magyar kistermelők hazai portékáit keresi a VakVarjú étteremcsalád VarjúGazda Éléskamrája programja.
Egyes gyökérzöldségek nemcsak egészségesek, hanem igen jó áron érhetőek el a piacokon.
Nőnap alkalmából is érdemes lehet a magyar termesztésű dísznövényeket választani.
Fontos, hogy 2030-ra az agrárium termelékenysége a másfélszeresére, a hozzáadott érték a kétszeresére nőjön.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.