A vad gyümölcsök a kiskertekben is jól érzik magukat, ráadásul többnyire növényvédelmet sem igényelnek.
Sok gyümölcs íze már amint megérik, elvarázsolja az embereket, de vannak olyanok is, amelyeknél mindez csak a megfelelő feldolgozás után jön elő.
Hagyományosan Vízkeresztkor, január 6-án bontjuk le a karácsonyfát, bár vannak, akik ennél tovább őrzik az ünnepi díszt.
Elképesztően eseménydús volt a 2024-es év a magyar agráriumban, az Agrárszektor pedig idén is minden témáról beszámolt.
Fagykárt szenvedhet a fa télen, amikor a vékonyabb, kevéssé fásodott vesszői elfagynak, mutatjuk, hogy kerülhető el nagyobb eséllyel a baj.
A „növényvakság” egy létező jelenség, mely szerint az emberek többsége nem ismeri a környezetében élő növényeket.
Sokan vélik úgy, hogy kis kertben nem férnek el gyümölcsök, pedig van választék bőven.
Novemberben sem késő eltávolítani a gazt, bár minél később tesszük, a munkánk hatékonysága csökken.
Magyarországon a naponta hazavihető vadgyümölcs maximális mennyisége fejenként két kilogramm.
Az ősszel készített levélmulcs nagyszerű lehetőség arra, hogy gondoskodjunk kertünk talajának minőségéről, védelemről és tápanyagellátásáról.
Ősszel sok vadon élő állat kereshet menedéket kertjeinkben, melyet ilyenkor pár apró lépéssel otthonosabbá tehetünk számukra.
Bár a legtöbb növény tavaszig vár pompái megmutatásával, akadnak olyan virágok, melyeket nem zavar a hűvös időjárás.
A gyümölcsfák frizurájának őszi megigazítása nem csak a fák egészségének szempontjából fontos, hanem a terméshozamot is növeli.
Rengeteget változott a szemlélet, és a kutatások is bebizonyították, hogy ez a munkafolyamat nem mindig van a talajélet hasznára.
Sok növény esetében ez az időszak ideális a tavaszi virágzás előkészítéséhez, de vannak olyan fajok, amiket ilyenkor békén kell hagyni.
Azok, akik kazánnal, kandallóval, kályhával fűtenek, sokszor találkoznak azzal a problémával, hogy bizony kártevők költöznek a farakásokba.
Nagy számban jelentek meg a patkányok Magyarországon az ősz beáltával, valamint a nagy mennyiségű csapadék hatására.
Komoly fejtörést okozhat az embereknek, hogy az őszi avarral, és a metszések után maradt zöldhulladékkal mit is kezdjenek.
Az agrárerdészet egy nem is annyira új irányzat, mely egyre inkább nagy hangsúlyt kap majd a jövőben.
A metszés egy olyan munka, amihez kiskertekben sokan félve fognak hozzá, ezért lehet, hogy inkább elhanyagolják.
A magyar gazdák egy része inkább a kisebb traktorokat keresi, mind az új, mind a használt modellek népszerűek.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
