A konferencia az agrárinnovációt és digitalizációt hangsúlyozta, kiemelve a különböző technológiák szerepét.
Jelenleg is működik közös agrárpolitika, melynek támogatási rendszerét Magyarország kormánya 80 százalékos társfinanszírozással egészíti ki.
Az áremelkedések hatására csökkent a sertéshúsfogyasztás hazánkban, de az ünnepek közeledtével idén is megnőtt a forgalom.
A hagyományos ízek mellett egyre több különleges ízvilágú szaloncukor színesíti a kínálatot
A városi élet és a természet találkozásáról szóló konferenciát tartottak Debrecenben.
A 2024 első három negyedévében a magyar állattenyésztés vegyes képet mutatott: a marhavágások száma csökkent, míg a sertés- és baromfivágások növekedtek.
Nagyszabású erdészeti kísérlet kezdődik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében.
Lezárult az a 2,9 millió eurós összköltségű LIFE projekt amelynek keretében elkészült az alkalmazkodási klímastratégia.
Az űrnövény-kutatás kettős célt szolgál: egyrészt a földi mezőgazdaságban, másrészt az űrélelmezésben is hasznosíthatóak a kutatási eredmények.
A december 6-a előtti hetekben csaknem 8-9 millió csokimikulás talál gazdára hazánkban.
Az éves általános országos területi jegy ára a 2024-es 108 ezer forintról 114 ezer forintra nőtt, míg a kedvezményezettek számára 83 ezer forint maradt.
A végtelen puszták egyik legikonikusabb legelő állatának, a racka juhnak a jövője évtizedekig veszélyben forgott.
2019 óta az országfásítási program keretein belül 184 millió facsemetét ültettek el az országban.
Úgy tűnik, hogy az idén megfelelő minőségű dióból nincs elegendő az országban ahhoz, hogy az igényeket a teljes szezonban fedezni lehessen.
A vadhúst többek között magas fehérjetartalom, jelentős B- és E-vitamin, valamint ásványi anyag-tartalom jellemzi.
Az elmúlt években a hazai burgonyatermés rendszerint már január végére vagy február közepére elfogy, így tavaszig sem tart ki.
Komárom-Esztergom vármegyében is azonosították a madárinfluenzát, egyre több régió érintett már.
A fogyasztói szokások átalakulása és a forgalom visszaesése is kihívások elé állítja a magyar élelmiszeripari gyártókat.
Nem akármilyen állattal tarol a magyar gazda: itthon és külföldön is sokan keresik
10-ből 8 magyar fogyaszt boltban kapható gyorsfagyasztott, panírozott húsokat, melynek népszerűsége a gyors elkészíthetőségben rejlik.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Mostanra mindenki számára bebizonyosodott, hogy már nem működnek azok a módszerek, amiket 10-20 éve alkalmaztak a gazdák.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Az afrikai sertéspestis (ASP) napjaink egyik legnagyobb állategészségügyi kihívása.
A modern mezőgazdaságban egyre nagyobb szerep jut a digitális adatgyűjtésnek, a precíziós gazdálkodásnak és az okoseszközökre épülő információáramlásnak.
Miért jelent valós előnyt a KWS hibridek alacsony betakarításkori szemnedvessége? Profit és kiszámíthatóság!
A KUHN újdonságai a szántóföldeken: modern technológiák a hatékonyabb, fenntarthatóbb mezőgazdaságért.
