Farkas Sándor: 2025 a lehetőségek éve a magyar mezőgazdaságban
A miniszterhelyettes elmondása szerint történelmi léptékű változások zajlanak itthon, amelyek jelentős hatással lehetnek az ágazatra.
A miniszterhelyettes elmondása szerint történelmi léptékű változások zajlanak itthon, amelyek jelentős hatással lehetnek az ágazatra.
Magyarország és Kazahsztán az agrárszektorban is erősíti együttműködését, különös tekintettel a vetőmag- és állattenyésztésre.
Az Anker-araszolót Magyarországon, a mai Budapest területén fedezték fel először, és sokáig úgy hitték, hogy kizárólag itt fordul elő.
Az ivartalanítás az egyetlen megoldás a kóbormacska-kolóniák felszámolására Magyarországon is.
A miniszterelnök szerint a magyar gazdák sem fognak rosszul járni az árrésstoppal
Újabb pályázatok jelentek meg a fenntartható mezőgazdaság jegyében Magyarországon.
A tömeges madármérgezés során elpusztított védett állatok eszmei értéke meghaladja a másfél millió forintot.
Az EU-n kívüli országok korlátozhatják a magyar húsok, húskészítmények és tejtermékek importját, ami közvetetten az uniós exportra is kihathat.
Ha az exporttilalom elhúzódik, a juhágazat akár tízmilliárdos kárt is szenvedhet.
A 2021 és 2027 közötti ciklus csaknem 2900 milliárd forintos keretéből 2300 milliárd forintot a magyar költségvetés biztosít.
Míg a a zöldségtermesztés 2004-ben 2033 ezer tonnát tett ki, addig 2023-ra ez a szám már csak 1438 ezer tonna.
Az üzletekben kapható cékla nagyrészt hazai termelőktől származik, import csak kisebb mennyiségben, a szezon végén jelenhet meg.
A cél a biodiverzitás védelme élőhely-helyreállítással, erdőgazdálkodás fejlesztésével és környezeti edukációval.
A védett keleti sün előszeretettel választja telelő-, majd nappali búvóhelyül a kertekben, parkokban felhalmozott lomb- és rőzserakásokat.
A magyar családi gazdálkodók helyett a multiknak kedvez a miniszterelnök javaslata a MOSZ szerint.
2025-ben 1,8 milliárd forint áll nemzeti támogatás formájában rendelkezésre a hazai tenyésztőszervezetek.
A kukorica vetésterülete évről évre csökken, ami túlkínálatot okoz a vetőmagpiacon.
Feldman Zsolt szerint számos új lehetőség nyílik a mezőgazdaságban Magyarországon.
Az idei az elmúlt 13 év legmagasabb száma, ami azt jelenti, hogy összesen 129 730-an jelentkeztek a magyar felsőoktatásba.
A kiskertben érdemes kerülni az idegenhonos örökzöldeket, ültessünk őshonos gyümölcsfákat, vadvirágos pázsitot, és kaszáljunk ritkán.
A cél az, hogy következő időszakban minden pályázati kiírásnak legyen valamilyen digitális átállást célzó eleme.
Szakértők szerint a következő évek kulcsa az alkalmazkodás, a modernizáció és az állategészségügy szerepének erősítése lehet.
Nyáron és ősszel felpörög a döntések lezárása, de addig is lesznek új kiírások – hangzott el az Agrárium konferencián.
12 naponta 2 milliárd fekete katonalégy lárvát nevelnek, majd dolgoznak fel Magyarország első ipari léptékű rovarfehérje-üzemében.
Pásztor Szabolcs elmondta, hogy valamivel jobb a helyzet itthon, de nem lélegezhetnek fel a gazdák.
A Manitou a felhasználói igények alapján folyamatosan fejleszti termékeit és bővíti kínálatát.
A Mecsek Baromfi Kft. friss csirkehúsai elnyerték a KMÉ-védjegyet, amely biztosítja a vásárlók számára a valóban kiemelkedő minőséget.
Ott, ahol 600helyett már csak 180 hektáron tervezik a kukoricavetést, öntözetlen táblákon a zöldborsó is már csak mínuszt terem, nem a klímaváltozásról vagy a mezőgazdaságunkból hiányzó hozzáadott értékről hallana a gazda, hanem kizárólag a megoldásokról.
Az őszi búza termesztése mindig is meghatározó szerepet töltött be a mezőgazdaságban. A siker kulcsa a megfelelő fajtaválasztás, az okszerű tápanyagellátás, valamint a precíz növényvédelem.