Nagy ijedtséggel és sok bizonytalansággal indult ez az év a tejtermelők és sertéstartók számára.
Összefogással válaszol a tejágazati válságra a Magyar Termék és a Tej Terméktanács, a fogyasztói döntésekre helyezik a hangsúlyt.
Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság az elmúlt években csaknem 1000 hektár erdőterületet vásárolt.
Összefogás indult a vadon élő állatvilág értékeinek felmérése, monitorozása és megőrzése céljából.
A világon csak a Körösben fogható halfaj rekordméretű példányát fogták ki itthon.
A globális felmelegedés és az emberi tevékenység is veszélyezteti a 2026-os Év lepkéjének élőhelyeit.
Az import dióbél ára minőségtől függően 3500-5000 Ft/kg között mozog, ahol a feles dió a drágább.
Öt éven belül kiszorulhatnak a magyar termékek a hazai boltok polcairól, ha nem érjük el a környező országok hatékonysági szintjét.
Ritka angolnát fogtak a Sajó kazincbarcikai szakaszán, amely valószínűleg egy évtizedekkel ezelőtti telepítésből származhat.
Egy friss tanulmány szerint a kutyatartás új gondoskodási formát alakít ki az emberekben.
Elindult a szavazás az Európai Év Fája címért, amiért egy magyar fa is versenyben van.
Egy méhész szerint a magyar mézfogyasztás nem visszaszorul, hanem átalakul inkább.
Itthon és külföldön is van érdeklődés a szürkemarha iránt, különösen Japán és az arab országok részéről.
Látványosan megugrott a marhahús ára itthon, a KSH adatai szerint a rostélyos kilogrammonkénti ára egy év alatt 4480 forintról 6270 forintra nőtt.
A NAK egy új, kifejezetten a magyar gazdák és élelmiszeripari szereplők külpiacra lépését segítő szolgáltatást indított.
A MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézete és az RDHSZ együttműködési megállapodást kötött a hazai halgazdálkodás és akvakultúra fejlesztése érdekében.
Olyan üzleti és szakmai modellt kell építeni, ami 5-10 éves távon is stabilan tartható.
Február 2-án ünnepeljük a világszerte a Ramsari Egyezményt és a Vizes Élőhelyek Világnapját.
A Sajtszívvel ellátott, hazai trappista megvásárlása kilogrammonként kb. 10 liter magyar tej felvásárlását jelenti a nehéz helyzetben lévő magyar gazdáknak.
Az időjárás szélsőségei, a megváltozott gazdálkodási feltételek és a jövedelmezőség romlása átformálták azt, ahogyan a magyar gazdák gondolkodnak.
A gyümölcsfák gondozásának fontos része a nyári zöldmetszés is, ami elsősorban a ritkításáról, visszavágásáról szól.
Magyarországon tovább csökkent a málnatermesztés, miközben a belföldi keresletet egyre nagyobb arányban importból fedezik.
Az extrém szárazság nem kedvez a parlagfű csírázásának és növekedésének, de még nincs minden eldöntve.
A miniszter szerint olyan termékkörök gyártását kellett volna támogatni, amiből hiány van.
Jelentős mozgások jellemezték az elmúlt hetekben a nemzetközi olajnövénypiacot világszerte.
