Nébih: hatósági intézkedéseket vezettek be Magyarországon is a szlovákiai ragadós száj- és körömfájás betegség miatt.
Szlovákiában is azonosították a száj- és körömfájást, amely a hasított körmű állatokra jelent veszélyt.
Az áremelkedés hátterében számos tényező áll, kezdve a kakaó világpiaci árának ingadozásától a növekvő szállítási költségekig.
A miniszterhelyettes elmondása szerint történelmi léptékű változások zajlanak itthon, amelyek jelentős hatással lehetnek az ágazatra.
Magyarország és Kazahsztán az agrárszektorban is erősíti együttműködését, különös tekintettel a vetőmag- és állattenyésztésre.
Az Anker-araszolót Magyarországon, a mai Budapest területén fedezték fel először, és sokáig úgy hitték, hogy kizárólag itt fordul elő.
Az ivartalanítás az egyetlen megoldás a kóbormacska-kolóniák felszámolására Magyarországon is.
A miniszterelnök szerint a magyar gazdák sem fognak rosszul járni az árrésstoppal
Újabb pályázatok jelentek meg a fenntartható mezőgazdaság jegyében Magyarországon.
A tömeges madármérgezés során elpusztított védett állatok eszmei értéke meghaladja a másfél millió forintot.
Az EU-n kívüli országok korlátozhatják a magyar húsok, húskészítmények és tejtermékek importját, ami közvetetten az uniós exportra is kihathat.
Ha az exporttilalom elhúzódik, a juhágazat akár tízmilliárdos kárt is szenvedhet.
A 2021 és 2027 közötti ciklus csaknem 2900 milliárd forintos keretéből 2300 milliárd forintot a magyar költségvetés biztosít.
Míg a a zöldségtermesztés 2004-ben 2033 ezer tonnát tett ki, addig 2023-ra ez a szám már csak 1438 ezer tonna.
Az üzletekben kapható cékla nagyrészt hazai termelőktől származik, import csak kisebb mennyiségben, a szezon végén jelenhet meg.
A cél a biodiverzitás védelme élőhely-helyreállítással, erdőgazdálkodás fejlesztésével és környezeti edukációval.
A védett keleti sün előszeretettel választja telelő-, majd nappali búvóhelyül a kertekben, parkokban felhalmozott lomb- és rőzserakásokat.
A magyar családi gazdálkodók helyett a multiknak kedvez a miniszterelnök javaslata a MOSZ szerint.
2025-ben 1,8 milliárd forint áll nemzeti támogatás formájában rendelkezésre a hazai tenyésztőszervezetek.
A kukorica vetésterülete évről évre csökken, ami túlkínálatot okoz a vetőmagpiacon.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.