Hogyan juthatunk agrártámogatásokhoz 2026-ban?
A Portfolio Csoport Agrárium 2026 Konferenciája a tavasz egyik legjelentősebb agrárszakmai eseménye. Olyan évindító jellegű rendezvény, amely arra törekszik, hogy bemutassa mindazokat a lényeges szabályozási, piaci, támogatási, finanszírozási és jövedelmezőségi változásokat, amelyek meghatározzák az agrárgazdasági szereplők tevékenységeit 2026-ban.
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők, ökogazdák, fiatal gazdák pedig most 30.000 Ft + áfa összegért vehetnek részt a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseményén!
Orbán Viktor évértékelő beszédében hangsúlyozta: 2010 és 2025 között a kormány mintegy 15 ezer milliárd forintot vont el a bankszektortól, az energiacégektől és a nagy kereskedelmi láncoktól külön- és extraprofitadók formájában, és egy újabb választási győzelem esetén ezt a politikát folytatnák. A szakma szerint azonban az ágazat már most a teherbíró képessége határán működik - írta meg a Pénzcentrum. A CashTag adásában megszólaló szakértők rámutattak: az úgynevezett extraprofit-adó elnevezése is vitatható, hiszen a profitmaximalizálás a vállalkozások természetes célja.
Kemény kijelentést tettek az árrésstopról Magyarországon
A nagy multinacionális élelmiszerláncok többsége ráadásul évek óta veszteséges Magyarországon. Bár azonnali kivonulás nem várható - ezek a cégek hosszú távra terveznek -, a tartós szabályozási nyomás a fogyasztók számára is érzékelhető következményekkel járhat: szűkülő kínálattal, gyengébb minőséggel és magasabb árakkal. Az élelmiszerárak alakulása összetett kérdés. A drágulás nem elsősorban a termelőknél, hanem a feldolgozás és a kereskedelem költségoldalán jelentkezik.
A hazai élelmiszerek minőségével nincs probléma, ugyanakkor a feldolgozóipar hatékonysága sokszor elmarad a nyugat-európai versenytársakétól, ami magasabb egységköltséget eredményez. Minderre rakódnak rá a boltok működési költségei, miközben az árrésstop egyes termékeknél legfeljebb 10 százalékos árrést enged - ami nem azonos a profittal, hiszen ebből kell fedezni a béreket, az energiát, a logisztikát és minden egyéb kiadást is.
Tele vannak import tojással a boltok: innen ömlik be a külföldi áru az EU-ba
A kiszámíthatatlan szabályozási környezet a beruházásokat is nehezíti, pedig a multinacionális láncok jelentős infrastruktúrát építettek ki, több tízezer embernek adnak munkát, és üzleteikben 60-70 százalékban magyar termékeket értékesítenek. Ugyanakkor a hazai árérzékenység erősödése, valamint a külföldi - sokszor hatékonyabb és nagyobb kapacitású - gyártók megjelenése miatt a magyar termékek polcfelülete csökkenő tendenciát mutat.
A piaci verseny új szereplőkkel is bővül. Az orosz hátterű, hard diszkont modellben működő MERE budapesti üzlete látványosan alacsony árakkal jelent meg a piacon. Egy összehasonlító vásárlás során ugyanaz az alapélelmiszer-kosár több mint 800 forinttal volt olcsóbb, mint a Lidl egyik boltjában. A különbség azonban árnyaltabb: a MERE kínálata szűkebb, több termék egyszerűbb vagy alacsonyabb minőségű volt, miközben a vásárlás - az utazással együtt - jóval több időt vett igénybe.
Ez kemény: már ennyibe kerül egy kiló uborka az ukrán piacokon
A tapasztalatok szerint tehát az ár fontos, de nem kizárólagos szempont. A választék, a minőség, a kényelem és az időráfordítás legalább ennyire számít a magyar vásárlóknak. A végső döntést a fogyasztók hozzák meg: oda térnek be, ahol számukra az ár-érték arány a legkedvezőbb. A következő időszak nagy kérdése az, hogy a jelenlegi szabályozási és piaci környezetben mely szereplők tudnak hosszú távon is versenyképesek maradni.
